Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. június/1

1949-06-02 [0326]

/Az amorikai gazdasási válság vó~z jelei...3.folyt./<5 Bé/P ró A kongresszus döntóso '£-kozza az amorikai. iiaporialistók kiszolgálóinak bizalmatlanságát ós nyugtalanságát, oz pedig azzal fonyugot, hogy "Önállósítják" magukat. Az amorikai küldőttsóg" körében valósá-gg-1 hideg zuhanyként hatott a kongresszusi határozat. "A nyugati külügyülnisztorok hoiyzotót országaikban az amorikai kongrce'Zué döntóso gyongltoni fj&ja" - állapítja nog a jobboldali Auroro. A NowTork Herald Tribuno kljolcnti, hogy "a kongrosezus olhatározása .azokat bátorítja fol, akik olőszorotottol gondolnak arra, hogy az amerikaiak osak az alkalmai! keresik, hogy kibújjanak kötelezettségeik alól", A Iiarmadikutas Combat szerint igy az Atlanti Szerződős ujabb brüsszoll

J szc« rz^dós, vagyis gyakorlati órtókótől toljoson mogfosátott okmány. "Érthotő, az érdekelt ourópai kormányok kétségbeesése Bevin ós Sohumnn, akik az amorikai kongrosezus hangulatváltezfsaitól függnek, nag on kellomotlon holyzotbo kerültek

1

' - Írja a lap. Ezekkol a .sa jtchangokkal og^-bcvágóan franeia politikai körök loszögozlk, hogy az amerikai kongresszus vonakodása olsőrondü támadási felületet nyújt az 'Atlanti Szerződés ollónz cinek, Jranoiaorsz ágban ás Olasz .TSZ ágban. Iáiért halogatja a szenátus az Atlanti Szerződés ratifikálását? 'íiórt halaszt :tta el r? kongresszus az Atlanti Szerződés ós a katonai segélynyújtás vitáját? A jobboldal!: Aubo igy • válaszol a kérdósro: "A demi..ratapártiak nem merik maguk ollón hangolni az .amorikai dolgozókat, akik nagy számban szavaztak a békét igórő ós a rabszolga tör vény eltörléséért sikraszálld Trunan* ra. A demokratapárti kongresszus tagok'ezért még külpolitikai olképzolósokot is hajiondók feláldozni." A haraadikutas Jrane Tireur a következőket Írja: A munkásválasztuktól való félelem erőséében érvényesült Washingtonban, mint a külügymlnisztoriun ctrtégáinak tanácsai, íme, icy lsmorik el jobboldali lapok is az ano* rikai dolgozó tomogok bongjanak érvényesülóaét Washington politikájában. Ezek az okok sugalmazták a Timos olkkót ós azo« kat a sajtéhangokat, amol/'ok a korlátolt gazdasá'i mog egyezés lohoo tőségét hirdotik. Ezok az okok: a gazdasági válság, a békotábor ogy« re növekvő nyomása és a béke haroosait vozotő Szovjetunió Parisban is kidomborodó crejp, szilárc"., következőtos békepolitikája döntik ol vógoredmónybon Németország, Európa és a világ sorsát, nem * pedig a íruájaitl külügjrmlniszt02, ok taktikázásai. ^