Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. május/2
1949-05-20 [0109]
/Balázs Béla temotésc*.* folytatás./ Di/Mn/Hm Ks ^ mart beláttad, hogy pártatlannak lenni akkor, amikor ti milliók ós százmillió^, őlnok szorto a világon elnyomatásban ós szollcmi sötétségben, megcsúfolása az iró hivatásinak ós a legnagyobb bUn, amit a "lélek mérnökei" elkövethetnek, -,A To életed azt példázza »• folytatta Kállai miniszter - hogy'az iró nem csöndes vándor á társadalmi fojlődéS országútján; - hanem a haladás élharcosa az első sorokban küzdő frontkatona. Éppen ezért nem hiszem, hogy kegyelotsértést követnénk cl,; ha egy pillanatra itt is felhangzik a csatazaj, ^melytől irodalmi életünk különböző borkői ma hangosak s éppen Balázs Béla sirjn ölőtt mondjuk el! A felszabadult, alkotóerejében megorősödött, kulturális igényeiben mognövekodett magyar nép még bátrabb, még erőteljesebb, a nép harcaiban és örömeiben még jobban osztozó irodalmat ós művészetet kór és vár Íróinktól, költőinktől, A köztársaság kormánya nevében Bóka László kultuszállamtitkár búcsúztatta a halottat, - ösz fejjel s megtört egészséggel volt lob©-' gö tüz ós töretlen alkotóerő. Ifjaknak és öregoknok egyaránt példái Nevét tanítjuk az ifjúságnak, hogy aki a szocialista'Magyarországért harcolt, legyen elő értéke a szioialista hazának, A Magyar írok Szövetsége, a Színpadi Szerzők Egyesülete, az Ujságrirü Szövetség, a Művészeti Tanács képvisolői ogy* mas"után búcsúztatják a magyar irodalom és szellemi ulet nagy halottját, majd utolsónak Nagybudapcst dolgozó népe ncvébon Simon Lajos, a munkásból lett alpolgármcsfcor szolt •*• Balázs Béla sirjánál teszünk hitet * mondotta «• ogy szándékaiban; céljaiban és megjelenési formáiban is uj és más irodalom mellett. Mi dolgozok azt vár jufy j rölnktól, hogy azt mond-* ják el nekünk hittel tele, amit tettünk, azt várjuk, hogy rólunk beszéljenek,'rólunk ós noküak Írjanak," Van mit megénekelni cbbon'a" hazában. Mi szeretjük Íróinkat és Balázs Béla emlékét is a szerető tnek és hálának azzal az emberséges őszinteségével Őrizzük meg, mclylycl csak mi,delgozo nép tudunk valakit szeretni* Mogkössönjük Balázs Bélának, amit egy életen értünk tett s fogadjuk, hogy omlókét a legjobb harcosok sorában fogjuk kegyelettől nogörizni. A mi kegyelő tünk olyan mély ós igaz, mint az ügy, amelyért harcolunk, amolyot gyozelomro viszünk, A búcsúbeszéd utolsó hangjai a Vá«árholyl»korus munkásgyászindulojának hangjaival keverednek össze, miközben Balázs B ö la koporsóját sirjába helyezik, A sirhalmot elboritja a köztársr.s'd** gi elnök, a Magyar Dolgozok Pártja., a kormány, a Szakszervezeti FŐta* nács, az írószövetség és a társadalmi és kulturális szervezetek és szövetségek koszorúinak erdeje, bizonyságául annak, "hogy szocializ* must épitő népünk örökre szivébe zárta a nagy költőt s a heróhoz mindig hü, igaz embert. /MTI/
