Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. április/2

1949-04-20 [0323]

K. 22. kiadás 1243. április 20. 15 /V °ra |o P

0rc /A béke védelme,. ..3.folyt. / B? ás El/án/Sa ti Idézte -Gilson francia konzervatív akadémikusxki^elentésát, amely szerint az amer kaiak a francia várt akarják megvásárolni dollárral. Ida te Cannon amerikai képviselőnek azt a kijelentését, hogy "f' Ifegyverc zük más országok fiait azért, hogy fiaink helyett vonuljanak harcba". E hácorus us^itó kijelentéssel szeriben sok tízmillió amerikai kivan ja a békát. Ez meggyőződésem, - mondta Joliot Curie. /Nagy taps./ Kije- . lentettei hogy a kongresszushoz . 5o millió amerikai protestáns csatlakozott. Ilezmutatta az amerikai nép békoakarztát a newyorki értelmiségi békekon-gresszus is. A béke amerikai hiveinek nehéz feladatuk van, mert a propagandaeszközök azoknak a'kezében vannak, akik hiho totlcn hisztériával uszítanak a háborúra. Az atombomba a legfelháboritóbb visszaélés c tudománnyal A párisi világb ékekongresszus ha táró sata inak meg kell mutatniok, mennyire igaztalan, mennyire abszurd az az állitás, hogy a Nyugat éolgozói a háborút kívánják. Az imperialista háborús készülődésnek máris lesújtó eredményei'vannak a dolgozók életszínvonalának alakulásában a haladás rovására. Károsan befolyásolja a háborús ká* s^ülődás a tudományos kutatást, a tudomány, a művészetek haladását. A tudománnyal történő visszaélés egyik legfelhV-oritóbb példája az staubomba. Az atombomba - hangoztatta - háborúban nem a legdöntőbb, de az atómené gia bákés felhas: nálásának döntő .leien tősége lenne a emberiség haladása szempontjából./Nagy taps./ Se piténk a tudományos kxm tatásban, a betegségek leküzdésé":en, uj erőforrásokat tenne has.nálhatóvá, mester é;es esőt lehetne előállítani segítségével. .Franciaországban busz .atomenergiaközpont annyi villamosságot adna, mint amenynyi ma az egész termeié3. A tudósok nem hajlandók tudásukat a háborús uszitók rendé leezésire bocsátani As atomkorszak hajnalán vagyunk - folytatta - ss hogy ha több gondot fordítottak volna eddig az atomenergia békés, mint háborús felhasználásánál: kikutatására, már sokkal tovább tartanánk. Kötelességünk leleplezni a tudománnyal való visszaélést és le kell leplezni azokat, akik a kons .ruktiv javaslatokat visszautasítják. A tudomány: embereket egységesítő tényező

f igazság keressso egyesült erővel. A háborús légkör, a titokbantartas még inkább gátolta a haladást. A tudósok egyre jobban tudatára ébrednek felelősségüknek. A Tudományos Dolgozók Világszövetsége, amelynek elnöke vagyok - folytatta - csetlakoaott ehhez a kongresszushoz, mert nem hajlandók a tudósok tudásukat-' a háborús uszitók rendelkezésére bocsátani. /?clyt.köv./ I p