Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. április/1

1949-04-10 [0322]

A bolgár kormány tiltakozása az ENSz-né1 S % Dé/Sk/Gy BP Sz 0 f 1 .& , április 10»/Bolgár Távirati Iroda/ Vaszil líolarov bolgár miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter táviratot intézett Trygvc Liehez, az Egyesült Nem­ietek Szervezetének főtitkáréhoz: "A bolgár népköztársaság kormánya csodálkozva értesül arról - hangzik a távirat - hogy bizonyos államok javas­latot tettek, tűzzék az ENSz-kösgyülés napirendjére azt a kérdést; amely a vallásszabadság állitolagos bulgáriai korlátozásáról szól, A javaslat ürügyéül a tizenőt bulgáriai protestáns lelkész ellen lefolytatott bünper szolgál. A bolgár kormány a logerélyosebbon tiltakozik e javaslat ellen. Tiltakozik egyrészt azért, mert kizárólag bolgár belügyről van szo, másreszt pedig azért, mert a javaslat célzatos és hazug értesülésen alapszik. A javaslat előterjesztői kihasznál­ták azt a körülményt, hogy a Biztonsági Tanács mindezidáig nem tel­jesítette Bulgária jogos tagfelvétől! kérelmét. Ha Bulgáriát fel­vették volna az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, akkor ma élvezhetné a tagállamok jogait, mindenekelőtt pedig módjában állna megvédeni' állami szuverenitását és nemzeti méltóságát a. .rágalmakkal szemben. • A javaslat kimondottan bolgár belügyet érint, amely a bolgár igazságszolgáltatás hatáskörébe tartozik. Az a. követelés, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete os ügyben közbelépjen, annál furcsább, mert a bolgár államot és a bolgár népköztársasagot érinti, amelynek az igazságszolgáltatása a demokratikus államokban érvény­ben levő, legkorszerűbb elvekon nyugszik és biztosit ja a vádlottak jogi védelmét. Bulgáriában a szabad vallás gye.korla tnak sermai som áll útjában es ez vonatkozik valamennyi felekezetre. ' Ncmsotközi körök nem hivatkozhatnak egyetlen olyan esetre sem, ..oly ocn' vala­mely vállát szabad gyakorlását korlátozták volna Bulgáriában. Bizonyos külföldi körök vádjaik indokolására a tizenöt protestáns lelkész ellen 1ofolytatott perre hivatkoznak ürügyként. Ez a per a legnagyobb nyilvánosság előtt folyt le. A Bulgária ellen folytatott rágalomhadjárat alapja nem a vallás­szabadságért érzett aggodalom, hanem az a körülmény, hogy az el­itélt protestáns lelkészek, amikor bűntetteiket bevallották, le­leplezték azokat a külföldi köröket és magasallásu külföldi szemé­lyeket, akik beszervezték őket'kémszolgálatukba és idegen államok fizetett ügynökéve tettek őket. A tizenöt protestáns lelkész vallo­mása a nemzetközi sajté és a külföldi követségek képviselőinek jelcn» létében hangzott ol. Ezek a vallomások megegyeznek á legtöbb tanú­vallomással és a. legosekélyobb kétséget sem kelthetik tárgyilagos me gflgy c 1 Őkbcn. /Poly t. köv. / |_ p * • >

Next

/
Thumbnails
Contents