Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. március/2

1949-03-22 [0105]

/Törvényjavaslat a népnek}?.folyt, / ME & Lt/Lt Kö Bn Uj Ilyenformán a nép bevonása a bíráskodásba lényegében szemfényvesztés volt és nem ejtett osorbát a magyar bíráskodás feudális burzsoá osztályjellegén. Amidőn tehát a demokratikus jogalkotás a felszabadulás után aháboius és nónellenes bűncselekmények elbírálása céljából életrehivta a nópbiroság intézményét, azt az esküdtbiróságtól lényegesen különböző módon szervezte meg. A népbirák ós a legfontosabb gazdasági bűncselekmények felett Ítélkező munkásbirák nem hozzájuk intézett kérdésekre válaszolnak igén-nel vagy nemmel, hanem az Ítélkezés egész fblyamatában együtt vesznek részt a hivatásos bíróval. Az uj törvényjavaslat oz összes bűncselekmények'elbírálása terén igénybe kívánja vonni a nép nem-jogászi elemeit, A Javaslat rendelkezéso értelmében ezentúl járásbíróságoknál háromtagú, törvényszékeknél pedig öttagú, bűntetőtanáos fog Ítélkezni, A Járásbiróságl bűntetötanács egy hivatásos bíróból és két nem-jogász ülnökből, a törvényszéki bűntetötanács pedig két hívatásos bíróból és hárem ülnökből'alakul, vagyis az elsőfokú bíráskodásnál a népi elem többségben lesz, A fontosebb ós súlyosabb b ünügyeket a javaslat a törvényszéki, a kevésbbé jelentőseket és enyhébbeket pedig a járásbiróaági bűntetötanács hatáskörébe utalja. Az ülnök a bíróságnak teljes jogú tagja, akit ugyanazok a jogok illetnek meg, mint a hivatásos birót, A népi elem részvételét a javaslat a fellebbezési bíráskodás toron la biztosltja: a fellebbezési tanács öt tagja.kö-\ zül három hivatásos szakbíró, kettő pedig ülnök les'.. EzifSszorhit egy-egy bűnüggyel három bíróságnak is kell foglalkoznia, ani az igazságszolgáltatást megdrágítja és lényegesen kósleltoti az ügyek jogerős elintézését, ezért a javaslat eltörli a kétfoku perorvoslat rendszerét. Ezentúl az elsőfokú Ítélet ellen csak fellebbezésnek lesz helye, amit a legfontosabb ügyekben a 'Kúria, egyébként pedig az Ítélőtábla fellebbezési tanácsa intéz el. Ezáltal egy-egy ügy időtartama lényegesen meg^fog röv?.Tini, A fellebbezési bíróság számára a javaslat egészen tág elbírálási lehetőséget biztosit, tekintet nélkül arra, hogy a felek milyen okból éltek fellebbezéssel. A törvényjavaslat arról is gondoskodik, hogy a fellebbezési eljárás ne csak rövid, hanem egyszerű is legyen, ezórt kiküszöböl minden olyan formalizmust, aminek ninc3 különösebb érdemi jelentősége ós csak feleslegesen terheli meg a fellebbezési bírósagot, A javaslat bűnvádi eljárási jogunk legégetőbb kérdéseit oldja meg, a demokrácia ós a modern jogi gondolkodás követelményeinek megfelelően. /Folyt.köv./ Jj^