Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. március/2

1949-03-19 [0105]

"A párisi Dákekongresszus döntő ütközete les2 a világ demokratikus ás békeszerető erőinek" - A Magyar Értelmiség Nemzeti Bizottságának ülése D & Mn/Mk ME Bn A Magyar Értelmiság Nemzeti Bizottsága szombaton délben ülést tartott, amelyen megjelentek: Erdei Ferenc áa'Kállai Gyula minlszterok, Losonozi Géza ás Boldizsár Iván államtitkárok, Lukáós György, Andios Erzsébet, Arató Pál, Bornáth Aurél, Osüröa Zoltán, Dáry Tibor, Füst Milán, Fc garas1 Béla, Ha in Gyula, Illyés Gyula; Jáky József, KSnetty János, Major Tamás, Nagy Lajos, öveges József) Pór Bertalan, Rusznyák litván, Tolnay Klári, Ve|res Márk, Wall Emil, Zalka Ödön, Zathureozky Bee, Zentai Béla. Az ülést,Losono2i Géza államtitkár nyitotta meg és bejelentette, hogy a Magyar Értelmiségiek Nemzeti Bizottsága meghívást kapott az épillis 2o«~án kezdődő párisi bákekongrosszusra. Az ülés tárgya, hogy a meghívással kapcsolatban hozzon határozatot. Ezután Lukács György professzor mondott beszédet. Bemutatott arra, hogy a vllágártelmlság legjobbjainak a wroolawi kongresszuson elindított békemozgalma széleskörű népmozgalommá vált ás a nyugati Imperialista államokban ls, különösen Franciaországban és Olaszországban, százezrek és milliók osatlakoztak a mozgalomhoz. A wroclawi kongresszus óta az események rohamos tompóban követték egymást s a háború ás béke góopontjai ma sokkal kialakultabb formában láthatók, mint egy éwol ezelőtt. Az imperialista háborús uszítók szorvezkodásénok az a oélja, hogy "szent szövetséget< hozzon látre a Szovjetunió ellen* Az amerikai imperialisták vezetése alatt álló reakolós háborús uszítók ma már nyílt katonai készülődést folytatnak s olnlkusan hirdetik a Szovjetunió elleni háború tervét. Az imperialisták termeszotoson nom tudják simán megvalósítani ezt a torvüket. A háborúra való készülődésnek rendkívüli nehézsége; hogy a Szovjetunió ellen háborút indítani hadsereg nélkül nem lehet. Az imperialistáknak tehát meg kell oldaniok azt a kérdést, honnan teremt8enok elő 15-2o milliós hadsereget, amelyről mindenki ' tudja, hogy harmad*, vagy negyedrésze elpusztulna ogy' ilyen háborúban. Az imperialisták éveken keresztül az ptomdemagógiával igyekezték áthidalni ezt a kérdést. Az atomdemagógia azonban ma már összeomlott. Blaokett profosszor, a kiváló Nfrbel-dljaa atomfizikus hlrea könyvébon a második világháború tapasztalatainak ás az atombomba lehetőségeinek pontos Ismerete alapján világosan kimutatta, hogy - atombomba ide, atombomba oda - a harmadik világháborút is a gyalogság fogja eldönteni,, tehát ebben a . háborúban is dönC szerepe losz annak, hogy ki tudja a dolgozó töaegokot mozgósítani, ki tudja őket a maga szagára megnyerni. , • I /folyt, köv./ u