Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. február/2
1949-02-17 [0319]
Az imperialisták erőszakkal hajtják igájuk alá a keleti népeket SzIB PJ/e/P ré Moszkva, február 17. A Delhiben nemrégiben véget ért dél ke let ázsiai országok értekezlete azt mutatja - állapit ja meg a Szovje t Tájékoztató Iroda munkatársa -: az amerikai diplomáéianninden erővel arra törekszik, hogy Délkei otázsia országait az Északatlanti Szövetséghez hasonlóan egy t ámadószellemü tömbbe vonja. A delhi tanácskozások befejezése után a Fülöp-szigetek képviselője, aki ismert amerikai ügynök, sajtónyilatkozatában az egekig magasztalta a tanácskozás eredményeit és nagy hirverést csinált a keletáz iai országok tervezett csoportosulásának. Mindez ékesszólóan mutatja, milyen erőket hivtak össze a delhi konferenciára és mi az alapgondolata az úgynevezett ázsiai politikai tömbnek, A diplomáciai nyomások mellett pénzügyi és gazdasági megkötésekkel és nemlétező veszedelemmel félemlítve meg ezeket az országokat, az amerikai kormány nyilt és durva erőszakhoz folyamodott, azokat a reakciós áruló klikkeket támogatva, amelyek már régen elárulták népüket és az amerikai imperialistákat szolgálják", Világos példái ennek a politikának Kina, Korea, Törökország és Irán, ahol egyre nagyobb mértékben nyilvánul meg *z araerikai imperialista politika befolyása. Az amerikai imperialisták teljes ellenőrzésük alá rendelik ezeknek az országoknak gazdasági és politikai életét, 1945-ben a külügyminiszterek moszkvai tanácskozásán a Szovjetunió külügyminisztere és az Egyesült Államok külügyminisztere között megegyezés jött létre arról, hogy'nem avatkoznak bele, Kina belügyeibe és kivonják onnan csapataikat, A Szovjetunió ezt a megegyezést betartva, még 1946 tavaszán kivonta csapatait Kínából, ezzel szemben az Egyesült Államok, durván megsértve ezt az egyezményt, mindeddig katonaságot és tengerészeti gyalogságot tart Kina területén. Az Egyesült Államok csapatokat tart több japán tengerészeti támaszponton, a Formoza-szigete ken, néhány délkinai kikötőben, Az Egyesült Államok Kina nyugati határán és központi részében repülőtereket létesített, ezenkivül nagy pénzbeli és had ianyag-s égitséget nyújtott a Kuomintang-kormánynak. 1948 októberéig a Kuomintangkormánynak nyújtott amerikai pénzügyi segély összege meghaladta az ötmilliárd amerikai dollárt. Ezt a segélyt 1945 óta folyósították, ami valóságban a kinai polgárháború amerikai pénzelését jelenti. Az amerikai fegyveres erők résztvettek a Kuomintang-hadsereg támadó hadműveleteiben és sajtójelentések szerint a többezer főből álló amerikai katonai misszió tagjai közvetlen tanácsadóként vezetik a Kuomintang-hadsereg hadműveleteit. Az amerikai katonai misszió ugyan os oV részt vess " Lg katonák KiKépzésébcn és most, hogy a nemzeti relszabadi tó hadsereg sikeres hadműveleteket hajt végre, a Kuomintang-csapat ok kiképzésének helyét Kina déli kerületeibe he lyezték át. | j) /Folyt .köv,/ v
