Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. február/2

1949-02-25 [0103]

Megalakult a Magyar Tudományos Tanács Ni/Hra/Gy Ks .Pénteken détlutún ünnepélyes keretek között alakult meg az Országház minisztertanácsi termében a Magyar Tüdoraányoö Tanács* Az alakuló ülésén, amely tudományos^életünk kiválóságainak részvételével folyt le, megjelent Dobi István miniszterelnök, a köztársasági elnök képviselőtóben Kállai Gyula miniszter és az elnökség tagjai: Gcrö Ernő pénzügyminisztcr, Ortutay G„ula vallás- és közoktatásügyi miniszter, Erdei Ferenc államminiszter, Vajda Imre államtitkár, a Tervhivatal elnöke, Alexits György főtitkár és Rusznyák István egyetemi tanár. Az alakuló ülést Gcrő Ernő miniszter nyitotta meg, Mog# állapitotta, hogy a Magyar Tudományos Tanác3' óletrehivása uttöro" kezdeményezés tudományos kutatómunkánk ós tudományos életünk fejlődésében. A tanács_ főfeladata a tudományos élet tervszerű irányítása ós agyakorlati élettel való kapcsolat megerősítése. Gorő Ernő a továbbiakban hangsúlyozta, non véletlen, hogy ennek a feladatnak a megvalósítási ra teljesen uj, sőt ujtipusu . szervet, uj szellemi ős szervezeti központot kellett létrehozni. - A régi Magyarországon,a nagytőkések ós nagybirtokosok Magyarországában a tudományos kutatásnak valójában nem' vo^t gazdája. Nem volt olyan fórum, amelyhez a tudomány emberei próbáé mái&kal, kérdéseikkel fordulhattak volna, amely irányító befolyást gyakorolt volna munkájukra, amely ugyanakkor gondoskodott volna ré^uk, ' támogatta, sogitottc volna^őket az előttük álló feladatok megoldásában^ Csak úgynevezett tudománypárt dó egyesület ok és társaságok vonták,' amelyek vajmi kevés segítséget nyújtottak a tudomány embereinek. Cifra frázisokat szavaltak a tudomány pártolásáról, a valóságban azonban ölig törtónt valami a tudományos munka ós a tudományos kutatás érdek ében.' Gerő Ernő ezzel kapcsolatban példakép hozta fel, hogy 1936»ban a Széchenyi Tudományos Társaság, amely a természettudományi kutatás főprotoktora volt, a természettudományok támogatására mindössze 63.000 pengőt irányzott elő; , . ... . , , - Annak meghatározása, hogy ki szamitott kutatónak, tud°snak, igsn sok esetben nem attól függött, hogy kinek milyenek voltak a képességei, milyen eredményeket mutatott fel, hanem ezt a kérdést igen gyakran családi kapcsolatok, összeköttetések, protekgló, származás döntötték el. Ilyen viszonyok közepette a tudományos kutatás non ritkán olsekélyosedett, elrugaszkodott az eleven élettol, bezárkózott a nnga szük elefánt csont-tornyába. Más esetekben komoly tud«nányos munkára hivatott tudósok kénytelenek voltak egyes tőkés vállalatok szolgálatába szegődni és tudományos munka'hely ott sokszor szük kommerciális érdekeket szolgáltak, /Folyt.köv./