Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. február/2

1949-02-22 [0103]

"Dolgozó parasztságunk száraára nincs más ut, mint a szövetkezés, a szocializmus utja" - A termelő szövetkezeti csoportok vezetőinek értekezlete a f öldmlvelésügyi minisztériumban SzK/Hm/Gy Ks A földmivelésügyi minisztérium vezetői a termelő szövetkezeti csoportok vese tőivel kedden délelőtt a NIK kultúrtermében értekezletet tartottak,' amelyen a mezőgazdasági termelés kérdésének megoldásáról tárgyaltak. Az értekezlctenmegjelentek Gsala István földmivel ós •ügyi miniszter, Erdei Ferenc államminiszter és Dégen Imre, a MOSZK vezérigazgatója, Csals. István megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a dolgozó parasztság az utóbbi években kellő osapadék és igásállat hiányában emberfeletti erővel küzdött, hogy az országot kenyérrel elláthassa. A munkásság a dolgozó parasztságnak napról .-napra ujabb gépeket, traktorokat adott és gépállomások felállítását tette lehetővé, így ma már több őszi szántásunk van, mint bármikor, A dolgozó parasztság minden erejével készen áll, hogy a munkásság vezetésével népi demokráciánk vívmányait a Függetlenségi Népfronton, a DÉFCSZ-on és szövetkezeteken keresztül me gvé dje • ' Itt az Ideje, hogy a Függetlenségi Népfrontba egyesitett erőnkkel összetörjük a falusi reakciót-, amely minden erejével gátolni igyekszik a dolgozó parasztság boldogulását, - A gépesítéssel fejlesztett termelési módszerek és eszközök előnyét - mondotta - osak ugy hasznosíthatjuk, ha szövetkezetbe tömörülve szervezzük meg a nagyüzemi gazdálkodást. Ezután Keresztes Mihály földmivelésügy 1 államtitkár szólalt fel, - Népi demokráciánk gazdasági fejlődésén belül hangoztatta. - 'ebntő kérdéssé vált a mezőgazdasági termelés kérdésének a megoldása is, A mezőgazdaság nagyjában kiheverte a háború pusztításait; sőt már egyes terményekben az 1938-as állapotot is túlhaladtuk, A mezőgazdasági termények a belföldi piacot kezdik megtölteni és'arra kell gondolnunk, hogy a fele3loget külföldön értékesitsük. Amikor iduig fejlődtünk, derült ki, hogy mezőgazdasági termelésünk mennyire elmaradott ós nem vagyunk versenyképesek. Világos, hogy ez a helyzet nem maradhat fenn. A mezőgazdaságban tehát a termelést gyökeresen át kell szerveznünk és a mezőgazdasági ter* melésben is meg kell valositani a fejlett kert gazdálkodás t és ugyanúgy alkalmazni kell a technika és a tudomány minden vivmányát, mint az'iparban. Eredményt azonban csak ugy érünk el, ha a mezőgazdaságban a kizsákmányolást minden erőnkkel megszüntetjük. A mezőgazdaságban nem államosítással, hanem az' önkéntességen alapuló, erőteljes szövetkezéssel oldhatjuk meg a kérdést, /Folyt,köv,/ |_p