Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. február/1

1949-02-03 [0318]

/ A népek békét akarnak, 1.folyt. / BüH» Qs/tM 0 A Szovjetunió határozottan állást foglal Németország és Japán demokratizálása mellett és tiltakozik az ellen, hogy ezekben az országokban felélesszék a katonai erőtartalékokat és a militarista erőket. Épen ezért talált a tömegek körében oly nagy rokonszenvre, támogatásra és bizalomra a Szovjetuniónak minden békefelhívása. Az utóbbi években ilyenekben nem volt hiány.- ét népek békét akarnak. Tudják, hogy a nagyhatalmak között nincsenek olyan kérdések, "amelyeket ne lehetne megoldani megegyezés és együttműködés utján. A szovjet békepolitika nagy n épszerüsóge, s ezzel szemben a háborús gyújtogatok elszigeteltsége,, a soraikban keletkezett zavar különösen élénken kifejezésre jutott abban a nagy visszhangban, amelyet . moszkvai nyilatkozat a világsajtóban keltett. A Szovjetunió az általános béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért folyó haroban szövetségesének tart minden békeszerető országot. Iliért váltott ki a békére és a megegyezésre irányuló szovjet felhívás ilyen riadalmat ós zavart az angol is amerikai reakciós sajtóban ? Kétségtelenül azért, mert- a reakciós r

ajto el akarja hitetni, hogy semmi sem történt, folytatni kell' az őrült és óriási költségeket felemésztő fegyverkezési hajszát„ a la tonai támaszpontok és a támadó tömbök mogs arvezését. ÁZ általános békének az amerikai monopóliumok és a fegyverkereskedők az ellenségei, Velük szemben'állanak a béke barátai, akik sokan vannak és nagy erőt jelentenek. Erejük megfékezi a háborús gyújtogatok mesterkedéseit. /iITl/ A Novoje Vremja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tonáosa jelentőségéről Rllm Cs/e/FK 0 u o s z k v a, február ;3. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa mc gol akit ás a óriási nemzetközi gazdasági és politikai jelentőségű esemény, - irja -.. Novoje Vremja. A tanács megalakulásának ténye arról tanúskodik, hogy a demokrácia és a szocializmus erői szakadatlanul izmosodnak. Ezek az erők a népek békés fejlődéséért és jólétéért , gazdasági felvirágzásáért és politikai függetlenségéért küzdenek, Á tanács megalakítása ez államok kapcsolatainak sikeres továbbfejlesztését jelenti, özek a kapésoli tok valóban demokratikus elveken, a teljes egyenjogúság elvén .lapulnak. Ez a lényeges különbség a Kölcsönös Gazdasági Sogitség fanács a „s a Marshall-terv- • nok megfelelően alakított európai gazdasági együttműködés szervezete között. A Marshall-szervezet résztvevői ugyanis*- csak annyiban' egyenlők, hogy valamennyien az amerikai imperializmustól függenek, /MTI/