Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. február/1

1949-02-08 [0102]

Motoriakizmua és modern termesze ttudoriáiiyv «• Alcxits György elad ds a a MDP kultúrpolitikai akadémiajáa FE/Sk/jnó Ks A Magyar Dolgozók Pártja kulturpolit llr. i akrd érni'já. nek köretében "Materializmus és modern toriadszóttudomány" cinnel Aloxits György ogyc toml tana? tartott előadást*' - A természettudós szakmai vizsgálatai közben - non* dotta - nom gondol filozófiárc, hanom figyelmét a konkrét problémára összpontoi tja, éppen ezért fennter tás nélkül matorlalista módon gondolkodik.'Világos, hogy ha val k i az anyag törvényszerűségeit kutatja, az anyag terméas oto szerint koll gondolkodnia, ezért alkotása szükségkép matoridlis tartalonnal telítődik*'A 20. század fizikai világ képónok fojlődéso lényogéb^n a fizika alapjául szolgáló, erodotilog idealista kategóriákat - tér, idő, energia - töltötto meg anyagi tartalommal és csak utólag kisóroltc mog az idealista filozófia ezt az anyagi tartalmat clködösitcnl és a fizika tényeit ugy esürni-csí.várni» hogy abból tökét kovácsolhasson saját állásfoglalása számára.'Ezért van tőle a 20.' század fizikája objektív igazságokkal és a' 20. század tormészüt-filozófiája szembetűnően hibás álokoskadásokkal. Tér, idő, onergia a klasszikus fizika számára olyan kategóriákat jolontcttok, amolyok dogmatikusan adottak voltak anélkül, hogy a'kérdést foltottók volna: milyen anyagi fogalmak rojlonok mögöttük.' A relativitás -olmólet az idealista tér-idő fogalmat materializálta, az anyag bolső tulajdonságává totto ós bolga olta, hogy oz amatorial ista tér-idő fogalom felel mog az objoktiv fizikai tonyoknok,' - Ugyanekkor a relativitás elmélete világosan megmutatja azt c veszélyt is, hogy a rosszul alkalmazót t módszer ha„ gyan kép s Q talpán álló natorialista vil^kópot u jraofojtotőro állítani ós visszacsúszni az idoalista irraoionalismusbe«' A rolativitás olmólet a fizikai..tényokot loforditotta ogy igon bonyolult absztrakt matematikai nyolv'oV Ez a bonyolult ma tómat lkai ap par át us' azonban tormészotoson csak kifejozési eszköz, nem pedig maga a tény. De a monopolkapitalizmus korszakában a minden toron megmutatkozó fetisizáló hajlóinak megfelelően a matematikai megismerési eszköz is fotiaizálódlk és ugy tűnik fel, mint az anyag természetének a lényege* Világos, hogy ilyen módon könnyű lesz az idoalizmust visszecsompés zni az ogész«* ségos mctorialista szemlélőt világába. Ha a matematikát fétissé téve az anyag tartalmához számítjuk, akkor az anyag eltűnik, marad helyette a matematikai -forma és csupán a szakemberek ügyességétől függ, hogy óbbal az üres formából mit tudnak kiolvasni, /Folyt.köv./ TI