Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. január/2
1949-01-20 [0317]
Magyarországi benyomások - Maria Volkova szovjet szövőnő cikke SzIB FF/e/Sa gs Moszkva, januo.r 19. Maria Volkova, a budapesti Nemzetközi Nőkongresíszuson résztvett szovjet küldöttség egyik tagja, cikket irt magyarországi benyomásairól: - Attól a pillanattól kezdve, amikor repülőgépünk magyar földet ért - irja Maria Voikova - elutazásunkig végigkísért ben* nünket a magyar nép szívélyes vendégszeretete. Nem kellett tolmács ahhoz, hogy megértsük a magyar dolgozók érzéseit, lelkes ellenzésüket, amikor bennünket megláttak. Kerestük Budapest utcáin a romokat, amelyeket még az "Uj Magyarország" cimü szovjet filmben láttunk, de már nem találtuk őket. Mindenütt csak helyreállít ott; t vagy építés alatt álló • házakat láttunk, Az ipari üzemek államosítása óta a dolgozók itt ic felismerték, hogy maguknak dolgoznak. Ezt mutatja az egyre szélesebb körökre kiterjedő munka v.. rsony. A tőkés társadalom f ar ka s-t örvény o kényszeritette a munkásokat arra, hogy titkolják el termelési ötleteiket szaktársaik előtt. A magyar vállalatokban még nincs annyira megszervezve az egyes munkások tapasztalatainál: kicserélése, mint nálunk, de elbeszéléseink a Szt .hanov-mozgalómról, a Sztahanov-koddc léről, amelyeken élmunkás-.ink előadásodat tartanak a többieknek és a könyvekről, ' amelyeket írnak, nagy érdeklődést váltottak ki. Igen sok magyar toxtilmunkásnő feljegyezte címemet és megkért, hogy írjak neki munkamódszereím ről. V . f Igen meghatották Maria Volkovát az üzemi óvodák gyermekei, akik órcsz nyelven munkásdalokat énekeltek. Az uj idők jelképét látta Berki Mihályné magyar parasztasszonyban, egy egyszerű és kemény arcú asszonyban, aki felállt a parlament szónoki emelvényére és akiről megtudta, hogy megyei főispán, vagyis' egy ogész megyében képviseli a nép hatalmát. Magyarországon a nők már valóban egyenjogúak. Emlékszem az indiai küldöttekre, akik hitetlenkedve megkérdezték tőlem, hogy szövőnő létemre valóban parlamenti képviselő vagyök-c? Amikor a gyarmati országok küldöttei beszámoltak a gyermekek szomorú sorsáról, arra kellett gondolnom, mit szólnának; he. látnák legalább a mi gyárunkul Orchovo-Zuevában. Mit szólnának hozzá, hogy aránylag'kicsiny v.iroskáákb' most a bölcsődék és. óvódák szama többszörösen eléri a forraéalom előtti egész Oroszország hasonló intézmény, inek számát. Felejthetetlen marad szamomra a százezer asszony fáklyás felvonulása az Országház előtt. Örömmel tölt el engem az a tudat, - fejezi be cikkét Maria Volkova - hogy a magyar dolgozók,a magyar nép, a nagy Szovjetunió népeinek példáját követve, saját kezébe vette sorsának intézését, /MTI/ y