Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. január/2

1949-01-21 [0101]

Révai József etalékbeszéde II* folyt* § B b Gá Bn - A leninizmus elméleti fegyvereit adtai a munkásosztály felszabadulásának feltételeiről szóló tannak^ a marxizmusnak alkn' mázsását és továbbfejlesztését a kapitalizmus imperialista korszakában :í Le nin a munkásosztály vö'zotö szerepéről szóló tanítással fegyverezte fel a felszabadulásra törő" dolgozókat• A munkásául; és a parasz'tsg. szövetségének szükségességóro tanított mindkét dolgozó osztály óydökébei a feudális nagybirtok elleni harobon éppúgy, mint a tokás ki zsákmányolás Keg»öf»téseórt folyta"'tótt küzdő lomben*- Lofíin a prolötárocztályharo ós a nemzeti szabadságharc, az "imperialista országok, munkásságának ás a gyarmati népek túlnyomóan paraszti tömegeinek érdekközössége re és egységre nevelt* a közös ellenség, a világlmperializmuo ollón* És te- " nicáeainak lelke, lényege a legfontosabb fegyver, amit á munkásosztályra hagyott: a" kapitalizmusból a szoci'alizausba való átmenet államhatalmáról, a proletariátus diktatúrájáról szóló tanítás* ~ - De Lo nin nemcsak uj elméleti fogy verse kot adott a munkásosztálynak, Ncmosok tanított rá, hogyan ke 11"gyózni, honén -•ögmutetta a gyakorlótbam győzelemre vezette, először a t* tónolombon a" munkásosztály szocialista forradalmit. Örökül hagyta, a világ dolgozóira e győzelem erodmón ct, az elnyomottak és kizcáknán/oltak minden felszabadulási mozgalmának taraszát"'ós központját a aaooialista"Szovjetuniót• És' örökül hagyta az októberi gy Szolon logó le seb b fogy ve ré t, a bolsevik pártot, a Szovjetunió harcokban edzett, dicsőséges kommunista pártját, amely a s zo eial izmusó rb harcoló munkás pártoknak mintaképe és • tanítómestere volt, '.arad ós lösz a jövöbon, - Mi a jelentősége Lenin müvének, a szovjet állam megteremtésének? Röviden az, hogy vele megkondult a kapitalizmus lélekharangja ,' ncmosak 0 ro" zorozágban* hanöe az egesz világon* Al szovjet álla"l a proletariátus diktatúrája* Harminc óve rágalmazza ós szidalmazza z ellenség ^Lcfl'in' müvót, kiabál terrorról, a szabadság, a demokrácia megsemmisítéséről, A"z^ollc:iseg gyűlölet propagandája sokszor meg Q jóhiszor-üokot is eogíhrtöz'i, sokszor még haladd okborok ifi az oroszok 'alknlrazáseban látják a proletariátus diktatúrájának a lénye géb* - Bizonyos, hogy* Q proletariátus diktatúrája* erőszak is

# De erőszak csak a dolgozó nóp ellenségeivel*'szer:bon• A. proletariátus diktatúrájának erőszaka oaak a M fogadj Ictö'n" a" szocializmus ellenségeinek "adjon Istenérc"* A proletár diktátum' lebegő azonban nem ez. A láhyőgot a dolgozó fö--egé*k, .az egyszerű r.uri: '•aok'cs parasztok önálló életre és cselekvésre ébresztése, a dolgozók bevonása az állam és a gazdaság igazgatásába, az uj elet ópifcósóbo* /)?olvt*köv./ TL e