Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. január/1

1949-01-03 [0100]

3. 11. kiadás 1948* Január 5. 16 orr 3o oorc Méltó büntetést Miadssentynslr "Tud ö Llf/ll/Ss KE Bn Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottsága határozati javaslatot fogadott el és azt távirat bastmoküldte Aebi István miniszt -r elnöknek és Rjes István iga z sá gügynLni s z t a mais,' "Zemplén-vármegye^ Kossuth szülőföldjénél: dolgozó népo novébon - mondja a. távira t «• örömmel üdvüzöljüic népi - dea okra ti ktt3 laormányunkna k azt az erélyes és határozott intézkeóé sét, amellyel hazánk egyik legnagyobb ellensége," Klndszenty Józsof hazeáurló tevékenyHegének véget vetett.' Köv teljük, hogy ez a hazaáruló aki ismét idegen elnyomókat, régi f ö3d esurelm t" szer tott válna népünk nyakára ültetni, nyerje el a méltó büntetést, eei kijár mindazoknak, akik c ha z- és a nép érdekeivel szembefordulnak és azt elárulják. " A kaposvári 071 dolgozói a kormányhoz intézett tiviratbar. fejezték ki meg légedésük.;t Mindaz anty őrizotbevéfc el- feletti' Esztergom város képviselőtestülete egyhangú ha tarosat a lepj ám táviratban mondott köszönetet a. líormánynak Kindszonty és reakciós társai őrizet bevét .léért. /líll/ A magyar népi demokrácia külpolitikája következetesen, harcosan védi szabadé águnkat ss békénket • • - Rajk Lf.szio külügyminiszt er megiayTto tta a EtÜügyi Akadémiát Kö/Sk/Sr. Bn December első hetében hozta meg az országgyűlés a Külügyi Akadémia felállításáról szóló törvényt •'Alig néhány hét múlva, hétfőn délután sor került a Külügyi Akadémia' íinne pélyó s megnyit ás áru. A megnyitáson megjelentek Rrjk ^ászló külügyminiszt• r," Ortutay Gyula val1 '.s- és közoktr t-sssügyi mini szt-ír, Boldizsár Iván és Bérei Andor külügyi államtitkárok, Beér János belügyminisztéríumi osztályfőnök, több egyetemi tanár és a külügyminisztérium vezető tisztviselőig valamint a Külügyi Akadémia lo5 haligetója, aki* előzőleg felvételi vizsgát tett*K.. Ka/KF/Sa Bn Wesselényi Miklós elnöki megnyitójában hangoztatta, népi demokráciánk feladatai kibővültek ós a szocializmus f 1 é vezető ut szükségessé tette, hogy külügyi főiskolát állítsunk fel,' Ennek célja, olyan diplomatákat nevelni o magyar köztársaság számára, akik . t 'rgyi tudásúinál fogva állják meg helyüket, abban a harcban ,' am: «• lyet egyes hatalmak rág.ImazOhadj'r teával' szemben ma meg kell vivni. Érnek a harcnak - amely a magyarság részéről a béke karca - a külügyi tisztviselők és diplomaták az első katonái. Ezután a Külügyi Akadémia hallgatóihoz szólott és rámutatott, hogy a Szövi atunló kivételével Kelété és -^"zépeurópában ez^ a Külügyi Akadémia mromegyetlen olyan főiskola, amely kizárólag diplomáciai képssitést szolgál. /Polyt.köv./ y