Külföldi-Belföldi Hírek, 1949. január/1
1949-01-12 [0100]
/Révai József Csopolcn, 5.' folytatás./ Kö/Gné/Hné Gá A nagy normatoljosifcménycknek alapja legtöbbször - nom mindig, do legtöbbször - nem tónylogcs csúcsteljesítmény, honom ogyszcrüon normalazaság, ami azt jclónti, hogy azok a munkások" akik átlagos teljesítmény mutatnak, vagy sokszor még azt sori, több bórt kapnak, mint azok a munkások^ akikhói a r.orma nem laza. Jogosulatlan előnyökre tosznek tchat' szórt oz'bsszcssőgnok, a közösségnek, mindnyájunknak a rovására, A rossz^ a laza norma: prfaiun a hanyagul dolgozó munkásnők, - Igón sok hclyon órzik ezt a prolik maguk is ós a boesülotos munkások, akik érzik, hogy tényleges teljesitmónyük nem folol meg annak á 17o-18o százalóknak, amonnyivcl szorcpclnok a bcrolszámolásokbon. önként felajánlják a normarcvlziót, ; E z na-* gyon holyos, dlcsőreto3'mozgalom, dc a kérdést a maga összességében korántsem oldja reog. - A laza normák kérdő sót nomc gyénilcg, honon intő zményoson kell elintézni,' Révai József ozután statisztikai adatok alapján kimutatta, hogy a v sipr.rban 110 százalék fölött teljesíti a normát a munkások 82 százaléka. Ebből 110 és 130 százalék között teljesít 45,2 százalék, tehát majdnem a folo a munkásoknak. 130 százalék felett toljosit 36,8 százalék, A gépiparban 110 száza- ' lék felott teljesít 83.4 százalék, ebből 110 és 130 között, több, mint a fólo, 52 százalók ős 130 százalékon felül teljesít 31,3 százalék,' - Ebből kiderül, hogy nem normális o holyzot. Ha a munkásság 10 százaléka tudná a normát 3o százalókkal tultoljositoni,'azt mondhatnánk, hogy a normák nagyjában ős egészében szabatosak, Dc ha r. munkásság 31 százaléka, közöl egyharmada tcljositi tul egyharmaddal a normát, akkor non koll magyarázni," hogy oz nom igazi norma, - Ilyon normánál megszűnik a munkás egyéni érdekeltsége abban, hogy segítsen megtoremtoni a szocializmus fclópitoscnok döntő feltételét: a kapitalizmus munkatermelőkonységét túlhaladó szocialista munkatermelékenységet. Ezért határozta cl az MDP köz-' ponti vezotőségo, hogy ozen változtatni kell, uj norr.iákat kell bevezetni éo imo:'itt a kollektív szerződés, o írnok a határozatnak a mcgvol°sitá3a,' - Arról van szé, hogy olyan normákat állapítsunk mog, hogy azokat az átlagos képességű ós s^rrgolmu munkás normális toljositmónyéhez szabjuk. Tehát non csúcsüoljcsitmőnyokot vosrnok clcpul a norma mogállopltásánál, nem csúcstóljcsitményokot követőiünk a munkásoktól. Többi^között bizonyltja ezt az, hogy a kollektív szerzetté se kbonaz október-novomber* .i norma átlag kÍ3z6nitr"snlrr!/'i /folrtcköv.7 . U-
