Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. december/2

1948-12-16 [0315]

J fián re ekeié ujabb kihívása RMn £a/Da/Pl ré Moszkva, december 16. .A moszkvai rádió a faapa Sans cimü helsinki lap Jolontásét idézi, amely szerint Tanhcr háborús bünes volt pénzügyminiszter beválasztása a finn fogyasztási szövetkezőt a k központjának vozo tőségébe álénk feltűnést és visszatotszést keltett a szövotkozotl mozgalom haladé korúiban. Finnországban még élénken omlékoznok Tanner szov jotolionos múltjára és háborús uszito sza rapéro; amely nagyban hozzájárult Finnország nemzeti szerencsétlenségéhez, /MTI/ imorika szailitja o fogyvort a délamerikai reakciós államcsínyekhez RMn Da/Da/Fl rá Moszkva, december 16. A mexikói FI Fxcelsior cimü lap rámutat arra, hagy Peruban ás Venezuelában az Egyesült államokból szállított fegyverekkel felszerelt katonai junták ragadták el a hatalmat államcsínyek utján a törvényes kormányoktol. 4 lap szerint az utóbbi hónap, ;.bqn az Bgyosült Államok laruba 6,2oo.ooc, Venezuelába 63o.ooo, Guatemalába, Salvadorba, Subába ás Mo£icobe pedig összesen 2o millió dollárárt sz állit ettek fogyvcrokoJU /MTI/ Kétféle nyelv e politikában ö X FF/3o/Yn/Sa Ö T a s h 1 n g t o n , december 16. Ma kétféle nyelven beszélnek a politikusok, Az államférfiak egyik csoportja egyenesen, köntörfalazás nélkül fejezi ki moncanivclóját.. Gondolatuk, szavuk és tettük azonos. Gáljuk a valóság feltárása a járatlan emberek szeme előtt. Sztálin egy-egy nyil: tkozota f&lsjthototlan élmény minden bocsülotes ember számára. Visinszkij borotvaéles logikával épit^fcl történelmi UHO-boszódeit. A másik csopert köntőrfalezva ulködösiti az igazságot, s .urnáitmondó szavak áradatával. Nem iíf tarhatják fel igazi céljaikat, hiszen azok nom az emberiség boldogiths-Arc, hanem ogy maroknyi csoport kiváltságos helyzetének mindenáron való fenntartására irányúinak. Klasszikus példája ennek a "diplomáciai ny&lvnek" Róbert Lovstt ideiglenes külügyminiszter sajtónyilatkozata a Ruíir-kérdésben, »4 kormány igyekezett m©dpt találni, hogy kielée.itő választ adhasson a jogos francia ellenvetésekre". Fzek a szavak, cc. mi a tény-.? A tény az, hogy itt nom nézeteltérésről van szó, hanem áthidalhatatlan érdekellentétről, A francia nép létérdeke, hogy ne születhessek újra a német militarizmus melegágya, a Ruhr-ipar. Az amerikaink azonban ép ezt akarják. A francia nép magatartása ebben a kérdésben, olyan egyértelmű, hogy még"''Q,ucuille-kormány is kénytalon "tiltakozni o tervek ellen* Kétségtelen, hogy az USA válasza legfeljebb queullle - urat és Qohuüan urat "elégíti ki",de semmiképsn sem a fraöoio népet. Hasonlóan ködös válaszokat adott Lovett a kinai helyzetről ás Marshall hive.tolba"i á-oáséről hozzáintézett kérdésekre. /MTI/ k