Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. november/3
1948-11-27 [0097]
/.Rákosi beszedő, 15* folyH*áa # /No/Ni/S2l y / Ko'/Hnó Gá ' - Változhatni, kell tehát'n magyar dcmokráeiánok és bonno pártunknak is oz eddigi' politikán*' Továbbra is sogédkosot 'koll nyújtani ninden olyan kísérletnek, moly ennok a kőrdésnok békés, kölcsönös ongodé konysóg és megegyezés alapján való megoldását célozza, vagy amely módot ad arra, hogy a katolikus ogyház demokratikus elemei rábírják o klérust arra, hogy megkeresse, és megtalálja a demokráciával együttáiüs lohotősóg-jt,eDo annál: a türolmi politikának, amely elnézőbben kezelte a papi, vagy bíbornoki talárban garázdálkodó kéneket, árulókat, valutacsbmpészoket, a. Habsburgok visszahivóit f fasisztákat, a régi reakciós rend híveit, - ennek a politikánál: vége- ,' És vége araiak is, hogy o'törvény csak a kis klerikális bünöeelerc sajt le, a nagyhoz nom nyul,'' Ha ezt tovább folytatjuk, mérhetetlen káioke"'; okozunk magának a demokráciának*' - A mi demokráciánk minden téren kezd stabl-' •31 zélődni* Politikai és gazdasági borondezésünkot az egész dolgozó nép állandónak és helyősnek ismori ol. Ezekkel a viszonyokkal összeférhet ot ion y hogy a fasizmusnál:, a reakoiónak. egy olyan szorvozótt rohamcsapata zavarja tovább ujjáépitésünkot és "stabilizációnkat, mint amilyen - Mindszenty mögé f olsorakozott,- A kimé lo ti 'idő a rookoió ozen utolsó csapatával szemben lejárt,' Az a körülmény, hogy a protastáns egyházzal meg tudtu ; k egyezni, csak Mindszontyvol nom, min-•doh jóhiszomüvol megérteti, hogy itt nem vallásüldözésről van szó| hanem a demokrácia jogos és elkerülhetetlen önvédelméről és még jobban meg fogják érteni és helyeselni fogják megváltozott politikánkat azok a. katolikus demokraták, akik - minfe mondottam - czor'és ezor tiltakozó gyűlésen elfogadott ha.tárcza.tban követelik tőlünk, hogy védjük'meg őket végre az ogyházi- köntösbon garázdálkodó roakcióvol szemben*.A fejlődés most parancsolóan követeli tőlünk, hogy o téren is rendet toromt síink és ha ezt a rondót nem tudjuk kölosönös megegyezéssel létrehozni, akkor megteremtjük a nép kívánságára, az^"^ állam orejővol I - A" stabilizáció más toron is követeli jogait - a svábkérdésre gondolok. - itt ? .z ideje, hogy kimunkáljuk a módját annak, hogy az itt maradt német anyanyelvűek viszonyait rendezzük ' ,. és lehetővé tegyük számukra, hogy beleilleszkedjenek demokráciánkba,'' - Áttérek most a legfontosabb kérdésro, pártunk "nok, a Magyar Dolgozók Pártjának helyzetére*' Az egyesülés óto^több," mint öt hónap telt ol. Ennek az öt hónapnak tapasztalata alapján meg lehet g.lapitani, hogy az egyesülés folyamata cgészségoson'fejlődöttAz egyesülés minden vonalon pozitív eredmény okot adott,' Mérhetetlenül mcgnö'v. lto a. magyar dolgozók befolyását f meggyorsította és simábbá t c tt a i jlÖ'dést és a szocia3.izmus 'épi tesót,' * L /Po lyt, köv./ \