Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. november/2

1948-11-18 [0313]

Az angolszász cgő&S$fröt^''kod'ró£rt cÁfák vissza a Ruhr-vidéket c. nőnéteknek. Gar & Bi/Sz/Fr P á r i s, noVcnbor 18. /Mii./ . . A Monde washingtoni tudésitója. leleplező «ikkben szánol be orrol , r.n\ért veti cl a washingtc\>á kormány 5. francia kormány tilt okozását n Ruhr-vidék kérdésében. A tu&omté szerint az Egyesült -Allenek németországi politikájában az olnult Yx.étr'. alapvető változások állottak bc. Akkor sz anerikaiak a.z európai ujájáopa^tés tengelyébe nég Franciaországot állitották. Hogy most négis Né ne tor szagra, összponto sit jók ninden f igyelnükct, ennek-oka egyrészt az, hogy az a.ncrikaiak nco szánitenak többé végnélküli nogszállásra. s c Ruhr-vidéknek tx nénotok részére történő visszaadásával neg akarják nyerni azok jóindulatát. Másrészt az amerikaiak azért támogatják Németországét, nert nem bíznak Franciaországban, amelynek belső rendjét "bizonytalannak" Ítélik. Az amerikai lépés gazdasági háttorét vizsgálva a tudósító rámutat arra, hogy a kulisszák mögött az .amerikai acéltrösztök ér- ' dokei húzódnak meg. Az anerikai aeéltornclcs ugyanis nár najdnea teljes tcmolőképességgel dolgozik, do ennek ellenére termelése noa elégíti ki a belső fogyasztást, az amerikai fegyverkező st és Európa újjáépítési szükségleteit. A /termelés fokozása, esetleg a piac túltelítőséhez vezetne, ez pedig az árak csökkenését vonná maga. után. Az amerikai kapitalisták jobbnak látják a mostani termelési szinvonalat ós ezzel együtt a mostani árakat tartani, Európa szükségletét pedig a helyszínen, azaz Németországban ternelt áruval kivonják kielégíteni. Az amerikaiak arra zszánitanck, hogy a Ruhr-vidék bányáinak és üzemeinek német magántulajdonba juttatásával az amerikai tőke behatolhat a. ruhrvidéki iparba, ani nemzetközi ellenőrzés esetén nem volna lehetséges, - Az^angolok ruhrvidéki politikája is érthetőbbé válik - folytatja a tudósi tó - ha figyolcibc vesszük azt a tényt, hogy az acélgyárak államosítása következtében "ncgkárosult" nagántőke uj lehetőségeket korcs, s e lehetőségekot a Ruhr üzoueibon véli megtalálni. Az angol-anerikai tőke azért is kedvezőnek látja ozt c. negoldást, nort a NCLL tországbon befektett tőkét az angol és amerikai törvények szerint non lehet ncgadóztatni, a jövő nénet állam poóig valószínűleg adózási előnyökhöz juttat ja najd az angolszász kapitalistákat. - Valószínű tehát - ismeri be a Monde washingtoni tudósítója - , hogy a Glay-R-bcrtson-féle rendelkezéseket az angolszász aeéltrösztök érdekében hozták meg. ' -»