Külföldi-Belföldi Hírek - Szakszervezeti Kongresszus, 1948. október
1948-10-17 [0095]
/ A azaicszerveze tx kongrcaazus 0x30 nupja.,^-TXOxy T;.. / u/j&symx Kossá István iparügyi rxinisztor beszédet a kongrosszus tagjai hosszantartó lolkos tappaal fogadták, májd Ijouis Saillant, a Szakszorvozoti Világ s zövo ts ég főtitkára int ózott üdvözlő boszódot a kongrosszus tagjaihoz, . A kongresszus résztvevői helyükről felállva pca»cegig tartó zugó taps viharral 63 lelkes őljonzóssol üdvözölték a Szakszorvozoti Vilá:/3zöVo ts ég főtitkárát, a nemzetközi murikós mozgalom kipróbált harcosát, - ÁSzokszervezjti Vnágszövjtsé g nevében köszöntön líagygcrország dolgozóit és a magyar szakszorvuzotok XVII. kongresszus 8át - kozdto beszédét Saillant főtitkár, nomzetközi munkásr.v zgalon tisztában van azzal, milyen jelentős a magyar dolg zók szerepe a demokrácL áőrt, a fasizmus ellen folytatott húréban. Saillant főtitkár ezután mugomlitotto Franki L oó szerepét a párisi Kommtinbon, majd róoutat tt arra, hogy a külföldi segitséggol uralomra juttat-tt fasiszta Horthy-rendszer nom tudta megtörni a magyar dolgozók 0llonállási szellőmet. A Szovjet Hadsereg áltól felszabaditott- magyar nép hamarosan hozz aláth-tott az ország gazdaságig társadalmi és politikai borund JZ és ónok gyökeros átalakítás OROZ* A földblr tokreform ós az államosítások orodiuényokent a magyar dolgozók jelentős befolyáshoz jutottak az ország gazdasági, társadalmi ós politikai életének irányításába, Az egységes és erős szakszervezeti mozgalom a lehető legorodmény0aobba módon j árulhat hozzá a hároméves terv oo gvalós i t ás aho z * Hangsúlyé zta ezután, hogy a második világháború mélységoson népi jollőgü volt .Antifasiszta arculata, a Szovjetunió részvétele és a széles népi rétegeknek a fasiszta elnyomók elleni küzdőimé tett éle azzá. Épen ezért a saóvotsógea do makráé iák győzelme reménységöt «6re3Ztott a dolgozókban a a gyarmati n&pokbon. A kapitálista országok kormányai az események és népeik nyor.v.űo.nak engedve, kénytelenek * , is voltak bizonyos Ígéreteket tenni a háború alatt • Az Ígérőtöket s vállalt kötllezetts égőiket azonban nom tartották bo« Ellenkezőleg* a kapitalista országokban a nép demokratikus jogai ia veszélyben vannak, mert nem távolították el azokat az erőkot, amelyek végső elomzóabon a modern társadalom bolső ellentéteinek alapjait képezik. A dolgozó]: jogos reménységei nem válhattak valóra, azért jelentkezik minliőn kapitaliata országban az a hat-lmas társadalmi vihar, amelynek legkézzelfoghatóbb mognyilvánuláaai a széleskörű 3strájkmez galmak. E sztrájkok hajtóereje maga a kapitálist- rendez.;r, moly magában hordja a válság 'kat és a társadalmi osztályok ellentéteit. Oaaknom minden európai kapitalista országot ilyen mozgalmak ráznak meg. Különöskópun érdeke a azokra a hatalmas társadalmi konfliktusokra rámutatni, a molyok ma az Egyesült Államokban, a kapitalizmus fellegváraiban folynak* A hivatalos statisztikai adatok szerint már 1946-ban hatalmaa orővel jelentkeztek ez ok a aztr ájkmozgolmak, 1947-ben 3354 sztrájk volt, 2,225,8*0 munká3 részvételével, 1041 első folóbon godig 1535 sztrájk 1,175.000 munkás rés zvételével»
