Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. október/2

1948-10-18 [0311]

A Szovjetunió harca a nemzetközi együttműködésért - a No-voje Vremjo cikke Molotov szovjet külügyminiszter legújabb könyvéről BMn Da/Hhó/Sa Ö Moszkva, október 17* > A második világháború egyik legfontosabb erodmányo; a Szovjetunió tokintélyénok hatalmas növokodéso a nemzetközi éle* bon. A Szovjotunió a Sztálin gonqralisszlmusz által vozotott Kommunista Pórt bölcs és előröl át ö politikája révén gazdasági, katonai ' és kulturális vonatkozásban rendkívül erős szocialista hatalommá lott, amelynek külpolitikája minden bókoszorotő nép érdokoit szolgálja. Molotov szovjet külügyminiszter legújabb könyvét *A külpolitika kérdásei"-t éppen '*. ezért teljes joggal ugy lehet jellemezni, hogy az a háború utáni világ nemzetközi kérdéseinek torjodolom tekintetében sűrített, tartalmilag azonban rendkivül gazdag enciklopédiája. A könyv 62 beszédet ás nyilatkozatot tartalmaz, amelyeket Molotov San-Franoisdóban, Parisban* NewYorkban, Moszkvában, Londonban és Varsóban mondott. Molotov könyvónok mogjolonáso - irja a Novojc Vromja - nagy jolontüságü politikai osoménynok számit és a könyv világszcrto nagy és méltó figyoimot költött. Molotov könyvét az olső sortól az utolsóig áthatja annak a harcnak forró hovülotj, amelyet a szovjet kormány kövotkozotosen folytat a demokratikus, igazságos és tartós békéért és^azért, hogy no korüljön sor egy harmadik világháborúra. Az időszerűén ép az UNO harmadik közgyűlésének idejére megjelent könyvben összefoglalt adatok tanúskodnak a Szovjetunió küzdelméről a nemzetközi biztonság szervezetének megteremtéséért és magszilárditásáért, azért \ az eszméért, amely még a fasizmus elleni háború idején érlelődött meg. Molotov 1945 április 4.-én az UNO sanfranoiscoi értekezletén olhangzott felszólalásában a háború utáni idők legfontosabb feladatául olyan nomzotközi szervezőt létositésát jelölte mog, amoly képes arra, hogy mogvédjo a népok békás'együttélését, területi épségét *az ujabb imperialista rablóháboruktól. Molotov ó szavai olyan időszerüok, mintha ma mondaná ol okot. Nom titok, hogy az UNO oddigi müködéso a dolgozó tömogokbon világszerte jogos csalódást okozott. Az UNO egyetlen fogyvaros összettközést sem tudott sem mogakadályozni, som megszüntetni. Molotóvnak a könyvbon foglalt nyilatkozatai mogvilágitják az UNO o gyengeságénok okait. Ezok közül a legfontosabb az amerikai imperialisták külpolitikája. 'Az UNO alapokmánya kidomborítja az öt nagyhatalom cgyot értés ónok olyat. Molotov 1946 október 29-én erről az elvről az UNO közgyűlésén többek között a következőket mondotta: - Ennek az elvnek kimondásával az Egyesült Nemzetek szervezetének megdönthetetlen törokvéso jut kifojozésro, hogy osotlcges * ujabb támadások osotén gondoskodjék a nagyhatalmak ogységos fellépéséről. /Folyt .köv./ # .IP