Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. október/2

1948-10-28 [0095]

Kö/Gné/Gné Balatonkenese, október 28,' A Független Kisgazda Párt lainisztoroi, államtitkárai, képviselői, tisztviselői és titkárai Balatonkenesén értekezletre ültek össze, hogy megbeszéljék a belpolitikád holyzot időszerű kérdéseit és világos állásfoglalással kijelöljék a Kisgazda Párt követendő útját. Az értekezletet csütörtökön reggel 9 órakor nyitotta meg Dobi István foldmivolésügyi miniszter, a Kisgazda Párt országos' elnöke. Beszéd- elején rámutatott, hogy a két munkáspárt egyesülésével és a Magyar Dolgozók Pártja megalakulása, val a munkásság befolyása a kormányzásra megnövekedő tt, -.-z azonban Semmivel som kisebbitotte a Kisgazda Párt jelentőségét és felelősségét. Napirendre került a Függetlenségi Front újjászervezése és ez is szükségessé teszi, hogy a Kisgazda Párt rendezze sorait, A párt régi összetételével foglalkozva megállapította Dobi István, hogy 1945-ben a párt képviselői csoportja tele volt ogymással ellentétes érdekű emberekkel, a pártvezetés minden dologban legalább két vasat tartott a tűsben ós végül annyira m .g erősödött a ipariban a jobboldali befolyás, hogyha a baloldali blokk nem követeli komé-' nyon a tisztogatást, a Kisgazda Pártnak ol kellőt t volna buknia .Voltak/ akik átlépték a nyugati határt és odakint a magyar d-.mokrácia és általában a népi demokráciák ellenségeinek zsoldjába álltak* M

T

a/ - Ezt az utat választotta lí

a

gy Ferenc is./jz ő mostani külföldi szereplését - mondótca Dobi István - azt a gyűlölködő aknamunkát "nézzük, amit a magyar népi demokrácia ellen folytat

g Azt kell mondani, hogy oz az ember, aki olyan szép szavakban tudta elmondani a parasztpolitika népszerű jelszavait, sohasem érfezto milyen mélységből kellett felemelni a magyar parasztságot, s hogy dolgozó népünk ogész felemelkedése a népi dnnokráciával áll,vagy bukik. Az iskolák államosításával kapcsodat ben leszögezte, hogy nem a népi demokrácián, hanem es esztergomi érsek konok ollondllásdn múlott, hogy a katolikus ogyhással nem sikerült békés megegyezést kötni és hogy szorzetes tanárok és szerzetes nők ezrei váltak ki a népoktatásból és kenyérkeresetüket is elvesztették. Az iskolák áréétolo óta nőginkább bebizonyosodott, hogy az iskolákat ki kellett vonni azoknál-: szolleni befolyása alól, akik ma már leplezetlenül asembcnállnak a haladáésol. Az iskolák államosításával nemcsak egységessé tettük a nevelést, hanem a reakciót is megfosztottuk egyik igen hatáaos fegyverétől. A pártnak - mondotta « számot kell vothic a haladás összes ellenfeleivel. Le kell számolnia azokkal, akik a passzivitást hirdotik.FélP

roérthototlcn állást kell foglalni, hogy a Mindszentysmus torjosstéso. . /földre köv./