Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. szeptember/3

1948-09-19 [0094]

Ujtipusi népi demokratikus honvédséget szervezünk^-^Farkas Uihuly honvédelmi miniszter beszéde a Honvéd-hét záróünnepségén §/Hné gs - A honvédség születésének századik évfordulója alkalmával rendezett Honvéd-hét - amely szerte az országban a magyar dolgozó nép lelkes részvétele collett zajlik le - a mai seregszemlével éri el méltó csúcspontját, - Egy évszázad tolt. cl azóta, hogy Kossuth Lajos lángoló szavai és hatalmas alkotóereje álctrohivta dicsőséges szabadságharcunk hősies honvédségét. Kossuth a magyar honvédség fegyvereivel, a hoapakclt néppel akarta győzelemre segíteni a cagyar szabadság ós nemzeti függetlenségünk nagy ügyét. Ugyanakkor azonban ' • Kossuth világosan látta azt is, hogy a magyar honvédek fegyvercinnk győzelmitől függ jórészt Európa szabadsága is. ÍTom egyszer figyelmeztette tisztjeit arra, hogyha jslbukik a magyar szabadság ügye, "gy Európa szabadságát hosszú időre megfojtja a reakció, Kossuth, az izigvorig magyar hazafi jól tudta, hogy a magyar haza függetlensége és népünk szabadsága eltéphetetlenül össze van forrva Európa, a világszabadság ^ügyyóvel. Ebben a szellemben épitette ^-ossuth a fiatal magyar honvédséget és neveleto tisztjeit, E szellem buzditotto hősies ellenállásra Damjanich vörös sipkás a it, Klapka és Bem honvédéit. - Dicső s zabadságharcunk száz esztendővel ezelőtt a haladó népek élére állitotta a nagyar nemzetet. Szerte Európában a forradalmi harcok hullámverései gyongölőbcn voltak, a reakció győzclroi ünnepeket ült, amikor magyar földön, Európa szivében fellángolt a szabadságharc, amely rettegésbe hozta a győzelmi mámorban uszó európai reakoiót. - A reakció erői akkor világszerte erősobbok voltak a haladás ereinél és Ilagyarország, a szabadságharc utolsó vára, mindennek ellenére hősiesen dacolt a túlerőben levő ellenséggel szerben. Szabadság harcunk elbukott, de hős honvédőink küzdelme nemcsak azért bukott el, mert túlerővel állott szerben. Ez volt o kisebb baj ! A nagyobb baj az volt, hogy a szabadságharc vezető ereje, a közepneresseg, félúton regállott és alkalmatlannak bizonyult arra, hogy a mozgalom minden konzekvenciáját vállalva, végigvigye azt. Nor fejezte be a parasztság felszabadit ás át, nem tette érdekeltté ö nemzet ^GTJ ügyébon az összes dolgozókat. líindennek következtében nem tudta a" dolgozó nép minden erejét a haza, a szabadság szolgálatába állítani. Ezért nem jött létre a honvédség - és a rep igaz ereje és teljes egysege sem. Szabadságharcunk nem diadalmaskodhatott es mégis, bukása dacára sem volt hiábavaló: nemzedékről-nemzedékre szálltak nagy szabadságharcunk hagyományai. Bármennyire tobzódott is közel egy évszázadon át a reakció, népünk szivéből nem tudta kiszakítani Kossuthot, Petőfit, Táncsicsot,'Klapkát, Damjanichot, Bemet, mártírjaink felejthetetlen példaképeit. 1048-49-es szabadságharcunk szelleme újjászületett és elevenebben él ma a, magyar népben, mint valaha. Újjászületett az 1848-49-es s zabaás 'rrV>a rónak szelleme, mert újjászületett, mert szabaddá, függetlenné lett újra a magyar. /Folyt .köv./ 77