Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. július/2

1948-07-17 [0091]

ü i./ciaaas i.y%ö« juiius IÜ. a ura — perc megvalósulnak a loo évvel ezolőtti "i^yofcomcs és közös taaitógyti­los* határozatai MS & Pi/Lt,lik/l Ü A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszorvozotc^' július 2o-án délelőtt 11 órakor tartja negyedik egyetemes nevelés­ügyi kongresszusának ünnepélyes megnyitását a Zeneművészeti Főis­kola nagytermeben, S nap egyszersmind á századik évfordulója az első magyar nevelésügyi kongresszusnak, ahogy akkor nevezték: "Az ogyotemos és közös taeitógyülésnek*• lb48>július So-áh gyűltök össze először a magyar podagógusok azért, "hogy megvitassák a^már­ciusi forradalomban felszabadult magyar'nép nevelésének kórdéaoit. Azoknak a határozat oknak megvalósításé, t, amelyeket a nagy idők pedagóguasi hoztad Világos és az elnyomatásnak rákövetkező majd­nem száz éve meghiúsította; csak most, a felszabadulás után kerül­hetett sor őzöknek a határozatoknak a megvalósítására. íSzek kőzött a határozatok között szerepel az egyházi iskolák államosítása, amit a magyar népi demokrácia csak most iktathatott törvényei közé. Do czonkivül még két igen fontos határozatot hozott ez az' Olső kongrosz­szüs: 1./ egységes tanítási rendszer kidolgozása az egész nép számá­ra, amely-.minden gyermeknek biztosítja a művelődési ^szabadságot és az egyéni képességek kifejtését. "./A magyar tanítóság felszaba­dítása a szolgasorból, hogy az állam teljesjogu "hivatalnokaivá" emelje őket. i4 z olső ogyotemos tanügyi kongresszus sikorc­son megvalósította a kitűzött föladatokat, noha a külső körülmé­nyek miatt kivitelezni nem tudta. A külső és belső elnyomatásba visszaszorított magyar nép szivében azonban olthatatlanul tovább éltek Petőfi, Kossuth és Táncsics szabadságeszméi, éppúgy a ta­nítók és tanárok egymást követő nemzetekéi som felejtettek cl az első tanügyi kongresszus eszmei hagyományait és Sötvös József kul­túrpolitikai útmutatásait. ' Július 2o-án ül öoszo a negyedik egyetemes ne­velésügyi kongresszus, ancly 1Ü48 podagógusai szollemébon kívánja a demokratikus magyar köznevelés minden időszaki kérdését megvitat­ni ás a 19 szakosztály egy esztendőre tervezett'munkával olyan ha­tározatokat hoz majd, amelyek köznevelésünket, kultúrpolitikánkat mindon vonatkozásban összhangba hozza a demokrácia érdekeivel* A 19 szakosztály munkája folölei az embor életének minden korszakát a csecsemőkortól addig, amíg a szabad művelődés kereteiben képezheti tovább magát* A szakoktatás terve tehát évtizedekre szóló kultu­rális programot állit össze. /MTI/ |^

Next

/
Thumbnails
Contents