Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. július/1

1948-07-02 [0091]

/Rákosi Mátyás beszéde a Sportcsarnokban, 9, folyt,/ ^pártunk - Sohasem felejtem el, amikor 1945-ben maga Tito elvtárs magyarázta nekem, hogy a több mint húszesztendős félfasiszta jugoszláviai rezsim következtebon milyen mély náluk a reakció és hogy ez a roakoió több quislingot, több árulót tolt olőtórbo, mint Európa bérmolyik más országában. Felsorolta Nedicset, Pavelloaet, Mlhajloviosot, a jugoszláv királyt ós a többieket. Mi őszlfctén mogmondjukk hogy a Magyar Dolgozók Pártjába jócskán besurrantak ellenséges elemok ás egyre folhivjuk^boraégét, hogy küzdjön ezekkel az olemokkoL* El lehet képzelni,'- hogy a 7 ás fél milliós Népfrontban mennyi a jugoszláv quislingak párthíve. És hogy milyen sikerrel tudják befolyásukat érványoBltonl a Kommunista Pártra le, azt áppon a jugoszláviai o se menyek igazolják. , - Ezek a ml véleményünk sforint az okok, amik a Jugoszláv Kommunista Pártot arra a lejtőre vltták. Nézzük most meg,-" mit mondanak védelmükre a jugoszláv elvtársak. A Szovjetunió Kommunista Pártjának éa a Tájékoztató Iroda kritikájára a jugoszláv hivatalos válasz ogyszcrüon azt mondja: "A vádak rágalmazásokon, koholmányokon ás a jugoszláv helyzet nem-isme rés én alapulnak." Az ö állás pontjuk az, hogy rosszul vagyunk informálva is amit mondunk, azok alaptalan ás valótlan védak. Ismét osak azt mondhatom, hogy a na-,ybudaposti aktíva olőtt nom koll fölhívnom a figyelmet arra, hogy monnylro valószínűtlen az, hogy a Szovjetunió pártja, hogy maga Sztálin elvtárs, hogy a Jugoszláviával szomszédos összos munkáspártok rosszul volnának informálva, vagy áppon alaptalan vádakkal akarnák illotni a jugoszláv pártot. Aki - mint én - évtizedek óta van a munkásmozgalomban, az már tudja, hogy mit jelent az, ha a bírálat elől a rossz Információra való hivatkozással térnek kl< A jugoszláv elvtársak egyszerűen - ós hozzátehetem - folt hábc^itóan minden kritikánkat ás vádunkat elutasítják. Szerintük cgyoülon egy oeetbon sincs Igazunk, - Engedjék mog, hogy az informáo tokkal kapcsolatban • a sajá'f tapasztalataimra hivatkozzam. Mi olág gyakran jártunk Jugoszláviában, körül is néztünk ós saját szemoinkkol és saját tapasztalatunkból győzőötünk mog arról, amit a Tájékoztató Iroda a Jugoszláv kommunistáknak joggal a szómé re vot. Ml meglepetéssel ldvtuk, hogy olyan nagy városokban, mint Szubotlca, vagy Noviszád az önbe rok nom tudják, hogy hol a párttitkárság. Mert még- ezt Is titokban tartják és sommifélo felirat nom mutat rá, hogy cz va^y az az épület a párt céljait szolgálja. Amikor kísérőinktől megkérdeztük, hogy kommunisták-e, felhívták a figyolmünkot arra* hogy Jugeszl'vlában ozt nom szokták kérdezni, mórt a párttagokat nom hozzák nyilvánosságra. Ez odáig mont, hogy amikor idén márciusban a Politikai Bizottság néhány tagja Bolgrádban járt éa az ogylk belgrádi korület Népfront szervozotánok kb 20 tagu vozot őségávol beszélget tok és megkérdezték, hogy kl közülük a kommunista, nom Jolontkczett senki. Es amikor folvototték a kérdést, heg y mégis talán tua ják, kl. a kommunista, a jelonlovők közül valaki foszályozotton mo -jegyoztí, hogy ogyikről-másikról körülbolül sejtik. Az olvtársak mindozok*-bői soj^hetik, hogy monnylro el lohet konspirálva a Kommunista Párt vidéken, ' , /Folyt.köv./ 11