Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. május/2

1948-05-31 [0088]

Az Izvesztija a Smith-Molotov- és Y/allace-Sztálin-Ievélváltás nyugati vi sszhangj ár él. Ia Fi/Sp/Yá 1 Ba ' Moszkva, május 31. /2AS3/ Az Izvesztija részletesen foglalkozik Smith és Molotov Jegyzékváltásának, valamint Wallace és Sztálin levélváltásának külföldi, különösen nyugati visszhangjával. A cikkíró felteszi a kérdést, milyen magatartást tanús it a világ közvéleménye a két nagyhatalom közötti kapcsolatokat illetőleg. Szzel kapcsolatban - Írja az Izvesztija - elég-, ha megvizsgáljuk, milyen meajegyzések jelentek meg a világsajtóban közvetlenül a Smith-Holot ov nyilatkozat közlésé után. A Novedados cimü maxicói lap például azt irja^ hogy remény sugara csillant fel a bennünket elnyomó szorongó érzések közepet te". A mexicói lap ' hivatkozik a vi lágfcözvélomény© aggódására a világ sózását illetőleg. Az amerikai politikai korok és más orszégokbeli követőik tevékenysége a világnak két ellens^es tömbre való széttagolására és a még; megmaradt fasiszta elemek tevékenységének felbátoritására irányul. A légkülönbözőbb irányzatú lapokban is olyan megjegyzések olvashatták, amelyekből kitűnik a népek béka vágya - folytatja az Izvesztija -• Ha a reakciós amerikai sajtóban magjelent aegjegyzásekát olvassuk, az a benyomásunk támad, hogy e$yes amerikai körök nem számitottak a népek békére irányuló törekvésének ilyen hirtelen megnyilatkozás ár a. S körök nyilvánvalóan áldozatul estek saját dcLiokraíoiaeHonos propagandájuknak és a sajátmaguk szitotta hábor ús hangula tna k. A szov jet-amorikai kap csőlátók meg javulására k kilátásairól szóló nyugati megjegyzések annál erősebben bizonyitják a világ demokratikus erőinek fölényét a reakció erőivel szemben, s • igazolják, hogy a békéé irányuló vágy erősebb a háborús uszításnál. Az Izvesztija a továbbiakban hangoztatja, hogy az amerikai sajtónak az a része, amely egyáltalán nom gyanúsítható a Szovjetunióval valü rokonszenvvel, szintén szigorúan birálja az amerikai kormány magatartását a szovj et-amerikai' kapcsolát-ok mogjavi-" tása tekintetében. Az amerikai közvélemény is, ép ugy, mint más országok közvéleménye, békét akar. A világ közvéleménye mindkét nagyhatalmat felolőssé teszi a világ jövő sorsáért. Az a körülmény, hogy Amorika ezt a felelősséget sommibe sem veszi, az egész világ' bírálatát hivja ki. Ami a szovjet közvélenéry álláspontját illeti, ez legjobban kifőjozésre jut Sztálin szavaiban: *A gazdasági és világnézeti rendszerekben v&lő különbözőségek ol lenére a különböző renőszorok együttélése, valamint "az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti ellentétek békés rendezése nem csupán lehetséges, hatsem feltétlenül Szükséges is a világbéke érdekében. Jwíl/ |