Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. március/2

1948-03-15 [0083]

/Gentsnáris nagygyűlés az országháza el őtt^líoly*;etá« / '5* H| 20 0 Szután il

ákes 1 Mátyás mlnitzt«" ^nökhel yettes lépett a a írnoki emelvényre és mondott ünnepi beszédet". w V-Tnn-'k helyzetük, amidőn egy nemzetnél acmmisem fontes«bb, mint az eml ék azet

#

* Sn'gatíáfc míg, hogy Ko33utb Lajosnak c fzavait idézz .a, amikor az Jgész a agyar néppal ogyübt a száz esztendő előtt megindult forradalomról oálákezor: éa összevetem a népi demokrácia mii problémáié az l£4á-as nagy forradalmi év kardiáéival * kezdt.beszédét Kékesi Ké.tyés.* Hogy a magyar népi demokrácia 48 osziléit magáéinak valljr, hogy célkitűzéseit m *g «karja valósitól éa további akarja f *JJ1 -/szteni, arra 1 ca Jobb tihanyitól* az a 1 ikes, többszáz-zcrfényi nagygyűlés és az or»"zag Bsszas városaiban,. községoibXx hasonlóan megnyilvánuló ^géniek5zéa ~ száz év "lŐtti forradalmi -senényekr &• Ilyen általános, aépi megmozdulást rz emlékezésnek ezt * mélységét éa őszinteségét csak olyan eszmék véith-tják ki, melyekbon na is változatlanul hisz a nemzet, melyeket na is agáénak vl I áa hirdet. A magyar dcí-okríoia Jó^.n ás kritikus, V *Ahogy az egyes pártoknál netjos*!; azt tekinti, ar..it <*z illotő vall, vagy hirdet magáról, hanch ;lsősorban arra néz, nsit az illető müvei és cselekszik, ugy saját érzéseit és aélkltüzáaelt is bírálatnak voti ".Iá, ez<*zbesit,l a száz év előtti mult és a Jel«n tényoiv&t A f;1 arabaduiásunkat megelőző negyedszázados népcllcnes urPlor.b^n a hirdetett szó. és a ruogvalosult tott között olyan nagy volt a különbség, hogy cárt!: dc^okráai ~,nk hitelét ebijük, ha szembeállítjuk a 4c

J-aa forradalom tényeit és tapasztalait « il működésünkkel. Mi volt a száz év előtti haladó oagyarssjg legfontosabb célkitűzése ? Állami függetlenség a hazának, és önkormányzat, szambád nép a függition hazában - ezt f lelte erre Kossuth. Az állani íügt

ctlenség:t Ausztriával azc::bsn k&iott kiharoolnl, mely' gyarmati sorsán tartotta h'zánkat. A független haza csak ugy biztosíthatta a szabadságot, ha megdöntik a magyar nép zömét jobbágyi szolgaságban tart'ó feudális nstsesi uralmat. JJzt a kettős célt tűzte ki aag« ele a 48-aa polgári forradalon és e cél elérésére hirdette ég valósította meg Kossuth lajos a nemzet sgysSget, a kcznemesség,a parasztság és a várcai áclgczék ösaz.iftgáaát. Az ország függetlensége éa « belaó felszabadulás elválaszthatatlanul Összefüggött ok egymással. Amíg a nemz it nec vivt* ki a ii'íbaburgckkpl szcftbsn függetlenségét, addig e Jobbágy nem' lehetett BZÍÍ br.d pr-raszt, a .lösterrábor tovább vergődött a eéhr ondszer béklyóiban. A nonseti és taraad^Ul céloknak oz az egybeesése erősítette a magyarság összefrgáaát, cz adott a szabadságharcnak olyan lendül atet oe ^gy*" ség;t, :elyet * többi erszágok fr>r*«íd* náb

c

.n hiába keresünk* Ez tette jJbetŐvé azokat a győztincs harcokat, amely ckr V-él tán büszke ua ia a magyarság, amelyekiiak ea»»k a két reakciós nagyhatalom öaszofegása tudott végetvetni. ty ,—. /Fclyt.leeW K Magyarország V