Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. február/3
1948-02-23 [0081]
Stockholmi diplomaták Böhm ViÍmes/díszabadjén, Sva o- BJ/b 3 S t p e k hol a\ február S3./Magyar Távirati Iroda/ A szovjet-magyar barátsági ás kölcsönös ssgéiynujtást agyeáBéjiy aláírása alkalmából Böhm *ílmos követ levélben üdvözölte /..aernisev nagykövetet, a Jsovjotunió stockholmi nagykő vétségének v ez a tőjét. * • • 1 3öhm Vilmos követ az egyezmény megkötésének ünneplésére ebédet'" adott, A diszebádre meghívta áohernlsev nagykövetet, valamint Jugoszlávia, Czeh- zlgvcida, Romariia,. ' ^ulgária köve-teljés a lengyel ügyvivőt. • —» As 6 szak európai ^or szagok politikája* . , . . . Gfya o- Bá/b 2 .a Stockholm, f?bruár 23. /Magyar "Távirati Iroda, Hátf5n kezdődik Oslóban a három skandináv álla® ős Izland külügyminiszterei ek ás kereskedelmi miniszterein ok értekezlete. A svéd G/itó* ebből as alkalomból öt' Zeíoglaló cikkeiében ismerteti " as ászakí együttnflkö&ős addigi alakulását, slsősorpná a közelmúltban lo~ zajlott stockholmi drtekezloVen hozott határozatokat. Á Morgph Ti áh ingen megállapítja, 'a stockholmi órtokaslot után méltán lehet DaszőTii északi irá&vzotróx, amelyet fdleőnt -z jellemez, hogy az északi állasok minden irányban faun .akarják tartani az együttműködő* t az %v.cs'ölt Nemzetek Ssövotságónek ksro tőben ás meg'kívánják" őrizni függetlenségükét mindenf aj ta tósbal-kitássál ssombon. A eted nép gondolat világán*, z mindig közöl állt as az elképzel és, hogy távol kall maradnia minden napa; ha talmi törekvéstől ős ezt az altot csak igazolta, a közvélemény előtt azk hogy Svédország kivftl tudott maradni jnnd a. két világháborún. Meg kell azonban áll^nitani. hegy a semlogosség fogalma svéd szostpcnthól soo fedi toljase:- a kövstendó 1 politikát. Svédország' küi ügy. -J. n Í sz t;. r c több iában,'* hangsúlyoz ta, hogy ha valraoly kordos regvitatásra kerül az UNC-ban, a svéd" álláspont nem lehet kompromisszumos megoldások keresése, áz ószaki orszla-ok.raint az UNO tagjai, fontos tényezői a ••oe.zetek nagy közösséginek oa 1 -ál lőéségUk tudat ánníe határazott álláspontot kell kőevisclniök* A eiogkotöttságtői -való mentesség minden nag7ha-talo.eva.al Szemben ós ugyanakkor az'együttsükéö 5s-rc való torolrvás jobban kifejezi, mint a ssalo-gessig szó, azt zz irányzatot, amelyet az őszaki országoknak a syáá felfogás szerint követ ni ok koll. A l~á a továbbiakban azt iria: A Marshnil-torvhoz való csatlakozás, ' amely "kifej sző ere jutott a stoa&holmi értekezlet zeróközlcxnőnyd-. ben is, .igen jól os zoegyaztethotő az északi orsságoknrJc ázzál a nagy érdeklődő só vol, -mellyel a koloteurópai újjáépítést figyelik. A világ különböző orezeoiai non vehho.tják ki magukat, tz ogymástol való fürgősőg ós az egymással fönntartandó kaocsólatok alól. A Kolet-Suróna iránti ószaki erdők lő dós anyagi mcgaiaoeze Uságát kellőkép megvilágítja az ?, példa, hogy az'ászaki országoknak szükségük van lenghet szénre ős ál-e tólában iCGroskorlolmi kapcsolatokra o többi kelotouróoai'álll-pnal is. / folvt.köv./ 7}