Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. február/2
1948-02-12 [0080]
A szovjet történelmi jegyzék ujabb részlete, / •• \ Ta Ke/IJlAá 1 lé" M o s z k v.a , február 1?., /TA.bS/ V A Szovjet Tájékoztató Iroda közzétette *A 'történelem mogharaisi tóiról* széló történe lrai jegyzékének második részit. A folytatólagos közlemény igy hangzik: 2* Nem küzdeteym e német ^ám?dás ül lőn , han cm. a öz ovjetunió ciszlg»jtelés^Hrk politikába* "~Iz"~sömTnyeFTgyrc nagyobb világossággal mutatták meg, hogy Anglia és Franciaország vezető körei azokkal az engedményekkel, amelyeket az 19 36-ban ^Berlin-Róma-tengely* néven ismert katonai és politikai tömböt alakító fasiszte országok javára tettek, 1 csak felbátorították Németországot a támadásra. Anglia és Franciaország az egyetemleges biztonság politikájának elvetésével 03 úgynevezett bí.ncmava tkozás álláspontjára helyezkedett, amelyet Sztálin igy jellemzett: "A honcmavatkozáa politikája a követkozőképen határozható meg; bizzuk rá minden - gyes országra, hogy védje mg magát a támadóktól, ahogy akarja és ahogy tudja* Ez nem ránk tartozik. Mi egyaránt kereskedünk a támadókkal is és áldozataikkal is* - Valójában azonban a bencmava tkozás politikája 2 támadás tudomásulvételét jelenti és a háború zab Iájának elengedésével világháború kitöréséhez vezet.* Sztálin ugyanekhor rámutatott arra is, h03 y a oen„mavo tkozás politikájának követei "nagy és v.szélyes politikai játszmába bocsátkoztak, "mely komoly kudarccal j ár ha t sz ámakra*. Már 1937-ben teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy Hitler nagy háborúra készül Anglia ás Franciaország közvetlen tudomásával. A szovjet csapatok részérói TT^metorsz g leverése után a német külügyminisz tóriumban zsákmányolt okiratok le leplezik Angii*. ' és Franciaország akkori politikájának va lpdi lényegét ,* Ezek az okiratok megmutatják, hogy az angol-francia politika nem a békeszerető államok erőit kivánta felsorakoztatni közös harcra a támadás ellen, hanem elszigetelni igyekezett a Szovjetuniót ás Hitler támadását Kelet fol£ - a Szovjetunió felé - irányitotta, Hitlert saját céljai oszközéül használva feU Anglia és Franciaország vezető körei teljesen tisztában voltak a hitlorista külpolitika irányzatával, amely, t Hitler a következőképen határozott #og: *ITi, nemzeti szonialis ták, tudatosan szakítunk e hzboru előtti külpolitikával. Ott folvt'tjuk, ahol ha t évszdísddal ezelőtt abbahagytuk. Feladjuk az örök né.:et sóvárgást dél ás nyugat felé és - k-lcti erzaágokrn fordítjuk tekintetünket. Szakitunk továbbá a háború előtti ic: ők gyárért! ás kereskedelmi politikájával és áttérünk a jövő területi politikájára* He mi mm-oság Európában uj országokról b; szélünk, leóaorban Oroszországra ás azúr-Ima ^latt álló táros országoké gondolurá:. A sors nr.gr 1 mutat ut*t számunkra.* /Folyt , köv./
