Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. február/2

1948-02-12 [0080]

A szovjet történelmi jegyzék ujebb részlete* I. folytatás. Ta Ke/ltíi/Vá 1 Té i legutdbbl ldökig-meg szokottá vált az felfogás, bögy az árulás müncheni politikájáért a teljes felelős aág Anglia és Franciaország vezető köreit, Chamberlain és Deledler kormányait terheli* Az a tány, hogy az amerikai kormány elhatározta német iratok közzétételét a müncheni /acgállapoöással kapcsolatos okmányok kihagyásával, orra (feltat. hogy az Sgyosüit Államok kormányának ércekében áll C müncheni árulás hőseinek tisztása mosása és a Szovjetunió* befokotitásc. Angiié és Franciaország müncheni politikájának lényege odáig ls elég világos volt. A néraot külügyminisztérium levéltárónak a szovjet kormány rendelkezésire álló iratai ezonbr n bőségesen szolgáin" k uj ^öntökkel a nyugati h

r

telmak héboru előtti diplomáoldjánrk leleplezésére. Ik.gmut^ tjek

f hogy özek e h':f-Írnak hogyan játszottak nemzetek aorsávr 1, hogyen k:.resk-;dtok més népek terülstoivel, hogy n osztották fel titokben » világ uj térképét, hogyan blto-e ritetták n hitlerista táorélst é's mogmuí

: tj ék Szókat e törekvéseket, •"molyok ezt a támadást Klet felé, a Szovjetunió felé irányították. Ékosszóléan kitűnik ez pálcául abból a német okiratból, amely beszámol az egyrészről Hitler, másrészről Halifax angol miniszter között Neurath német külügyminiszter jelenlétében 1937 november 19»~án Obersalzbergben lefolyt beszélgetésről* Halifax kijelöltette, hogy ő és az angol kormány

t

többi tagja teljesen tisztában van ezzel, hogy a Führer nagy eredményt ért ol,nomosak Németországon belül, hanem azzal, hogy leverte a kom/nunizaiust saját hazájában, el** zárta útját Nyugat-Burópa felé és Németország ezért jtggal tekinthető a Nyugat bástyájának a bolsevizmussal szembon. Halifax Chamberlain angol miniszterelnök nevJben kleíaeltc, hogy a legnehezebb kérdések megoldására is loh'-téság nyilík, ha Námotorszég ss Anglia megállapodásra" ju that Franciaországgal és Olaszországgal is. Kijelentette Halifax, *nom kell azt gondolni, hogy a Borlin-Hóma tengely vagy London és P. rís jóviszonye. csJrbát szenvedne ez ongol-nene t közeloöés erv.dmányiként. Az engol-némot közeledés aloojoinak lefektetése után a négy nogy nyűgeteurópci hetalom /Anglia, Franciaország. Németország" és Olaszország/ együttesen fektetheti le Európe tartós békéjének pjrifc. A négy h^tr-loia egyike sem maradhat ki semmiféle körülmények között obbdl az egy üt t működ ésből, mert különben ri jelenlegi bizonytalan helyzet h*ű» «*rhet véget*. líiás ez ".vekkel HnUfex már 1937-bon jr v^solto Hitlernek *4 ejegol kormány n.vében, hogy Anglio ás Franciaország caetlrkozlk a *B erlin-Róa^-fc engelyhoz*. Hitler űrre ?. javeirtra azt válaszolta,ahogy válómé iye szerint a nsfey he te lom megállccodáee könnyű szerrel mogA velösithetd volna kellő, jókorát és barátságos magatartás mellett, de megnehezítené azt

r ha Németországot nem tekintenék mentesnek a verseillcsi szerződés erkölcsi és anyagi bélyegét dl, • /Féiyt. köv./ *?•