Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. február/1

1948-02-05 [0079]

*^áBy/3p/Pl /l Bolgár hazafla* Arcvonal kongvoeszusi,vm«Iolyx,/ i tervgazdálkodás sikeresen megoldotta Bulgária alapvető gazdasági kérdését; áthidalta azokat c nohlzságokot; amelyekéi örököltünk a napollenos rendszerektől, vagy amelyek a háború puaz titásei nyomán' kolotkoztek s láhetővé tette országunk iparos ódádénak megindulását, valamint t-o:?melésünk fokozását. Ipari tce-molástink 3©,3 s*dzal£kkel haladta tui ez 1939. évi termelést, 16 százalékkal pedig az 1*36 ' Szántermelésünk az 1939. égihez viszonyítva 8o százalákkr 1 omolkedott, i.a államosítással - amit népünk a lgnagyobb lelkesedéssel fogadott nagy lehütSségek kínálkoznak ipari termelésünk fejlesztésire-, az 'rak letörésén; és az iocroikkek minőségének ja vita vára. Ár

r mf ejlesztős terén az 1944. évi 313 millió" átlőne ttéra helyett 1947-bon áws>tejloaztősünk 498 millió kilowattórára emelkedett, A bolgár mezőgazdaság fe jiesz tásáról szólva Dimitrov kijelent .tte, hogy az I94o évi 43 mi Ilii hektárrel szemben 1947-ben 46 millió hektár területet ttüvellmk meg. A földreform során 127.ooö földművesosa mádnak 1^2-52,ooo hektár területet osztottak ki. A földmüvcs-szevorávezetek szenna S79-rc emelkedett. Szoleben a szövetkezőikben H.ooo kisbirtokos i,96o.ooo nektár földet müvol m^. Bemutatott a miniszterelnök a továbbiakban Bulgária külkereskedőimének iojj&sz t-sére, miután a külkereskedő Íme t az állam vette kezébe, 3ulgária kiskereskedelme - amely az oimu.. t rendszerek érdokcinél ícgvg Németország felé orientálódott ás emiatt n&jy károkat szenvedett - most a Hazafias arcvonal kezdeményezéséro fejlődésnek indul. Kiemelte s miniszterelnök ezzel kapcsola tben Bulgáriának a Szovjetunióval, Csúi Szlovákiával, Lengyelországgal, Jugoszláviával, Romániával, Hagy aro? szaggal, Ausztriával, a nyugatourópai államokkal, Olaszországgal, valamint Finnországgal és Svédországgal kötött kereskedelmi szerződését. Adószedés terén Bulgária azt a.z elvet vallja, hogy gezdngok többet íizocsónak". Dimitrov azután a bolgár dolgozók lendületes munkakedvéről, munkaszeretetéről és f a Ibecsüiheta tfeen értékű országápitd munkájáról beszélt. A beígér munkásság önérzettül vállalta a raé háruló feladatok megoldásit, mert tudja, hogy hazájának, önmagának dolgozik. Ebben az épi tőmunkában c bolgár ifjua?g Is méltóképpen kiveszi részét. A Pernik és Volftjelc közötti vasutvoncl, valamint Dimitrovgrád ás több més nagyobb építkezés munkálataiban 96.ooo iíju* munkás vett részt. Önkéntes munkájukkal több mint egymilliárd lávát takarított nk meg az államnak.. Dimitrov mi ni ez torolnak ezután ismortotto a Kaz>r fin s Arcvonal és a kormány köz Uvolődési politikáját. Kangoztr ttr., hogy a közoktatási kormányzat nagy súlyt vet ez elemi, a kö2áp- ás felsőoktatás, valamint a tudemányos kutatómunka fejlesztésére. Jellcn» ző tépyként emiitette meg, hogy Bulgáriában jgvctlen tehets^es aüvétz vagy kulturmunkes sem vonja ki meg it a HnzRfina Arcvonal munkájáüdl, Hassoniókőecn nsrgy gondot fordít r. kormány n nőpogészságtgyi intízmőnyek fejlesztésére is, U 't'olvt.köv. / K