Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. február/1

1948-02-01 [0079]

/ áz-atomerőbizottság a szovjet javaslatokat tárgyalta, folyt./ Ta 3k/Mn Ml 1 Bébbitt kanadai képviselő erre Gromikohoz fordult ás kérte: válaszoljon az Egyesült Királyságtól augusztusban a Szovjetunióhoz intézett kérdésre: hajlandó-e a Szovjetunió ne g változtatni álláspontját és hozzájárulni, hegy az atomfegyvereket kiküszöbölő egyezmény csak akkor lépjen hatályba, ha kielágitően végrehajtották az ellen• őrzésről szóló egyezményt. Gromiko kijelentette, a szovjet küldöttség fenntartja azt az álláspontját, amely szerint az atomfegyverek eltiltását oélzo egyezményt kell előbb aláírni, megerősíteni és végrehajtani, mielőtt más egyezményeket kötnek. Különben az első egyezmény ártéktelon papirrongy maradna. El Huri sziriai képviselő, a bizottság elnöke,megkérdezte: ez atomfegyverek eltiltása azt is jelenti-e, hogy el kell pusztítani a meglévő ?tóiaf agyverkészletekét? Gromiko igenlően válaszolt: három hónapon belül, miként az 1946. évi szovjet egyezmény-tervezet előírja, Gromiko visszautasította azt a francia és angol érvelést,- hpg y a tilalom nem biztosítaná az ellenőrzésről szóló- egy ezmány-elfogadását. Kl» fejtette, hogy e Szovjetunió szerint az atomfegyverek eltillása a legfontosabb feladat, de javasolta, hogy utána kössenek egyezményt végrehajtásának biztosítására. Vei,^ Kina képviselője, biztosítékot kivánt az ellen, hogy a tilalomra vonatkozó egyezmény megkötése után egy kisebbség megtagadja a hozzájárulást az ellenőrzésről szóló többségi határozathoz, ürömi ko válaszában rámutatott, hogy a megegyezés hatályossága azon fordul' meg, találnak-e alapot megegyezésre, ami a szovjet erőfeszítések állandó célja, Gromiko megállapította: amikor bizonyos kisebb jelentősségei pontokban egyezségre jutottak, a bizottság egyes tagjai mindent megtettek, hogy kimélyítsék az ellentéteket, A szovjet küldöttségnek ebből arr° keláett következtetnie, hogy nem akarják végrehajtani a közgyűlés ' határozatait. Végül kijelentette, hogy a megegyezés alapját a reális javaslatokban, nem pedig az amerikai tervezet "teljesen irreális-* elgondolásaiban kell megtalálni. /Míl/-.-.Gandhi utolsó vezércikke. Q, Ba/KbAli 1 Bd Bombay, február 1. /leu ter/ A Haridzsa, Gandhi lie ti lapja, vasárnapi számában köz ii a Mshatma utolsó vezércikkét, melyet Gandhi közvetlenül meggyilkolása előtt irt. Ebben a vezércikkben, melyet ezekután Gandhi végrendeletének fognak tekinteni, a Mshatma annak a kívánságának ad kifejezést, hogy az indiai kongresszus, melynek 1924—ben ő volt az elnöke, folytassa tovább erőseaktól mentes küzdelmét az indiai nép gazdasági, szociális és erkölcsi szabadság ánok kivívásáért. ... . .