Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. január/3

1948-01-29 [0078]

ír. Révész Mihály A szerkesztésén éa a kiadi.ért íelel Baics Sándor l Kiadia^Masyar Központi Hirad6 Rt. Budapest. VIIL Bródy Sándo,utca Telefon: 139-66B. J*0 kiadás 1948. Január 29. / Q 6 - p A magyar-lengyel barátság ünneplése a lolgozók Kulturszövetségében. Za/Sa/1 Ö A Magyar-Lengyel Társaság és a Dolgozik Kulturszövetsége csütörtökön este a vesnunkások székházának disztermét zsúfolásig megtöltő haligatóság jelenlétében nagy szabású/' keretében ünnepelte a magyer-lengyel barátsegot. 1 dolgozók ünnepság en^részivettek Skrzeskewski Stanisla* közoktatásügyi miaiszter gezetéaével a lengyol kormánydelegáció tagjai Í3./jmüsorosest Mihályfi Ernő miniszter rámutatott arra, hogy Holeteuropa népei az áv százados cll-jiságoskodése'k után megtalálták egymást. A. határok nem elválasztó barikádok többé, he.nom összekötik a népeket és országokat. Nem lehet mér senki, aki no tudná, hogy külpolitikánk két utj-a közül «z egyik, amelyen 1919-ben az oIlon-' forrad^lom^ineuit el, egyenesen és a kitérés lehetőság; nélkül a háborúhoz es a megsemmisítő katasztrófába vezetett, Akik ezen az u t on jártak, az ok köz ö tt ninc s különb ség ás ninc s fokoza t a f elelősságben.ágyformán bűnös az, aki az indulásnál lépett erre az útra ás aki a. végén cz utolsó* lépéseket vezényelte. A másik ut, amelyen most járunk,a béke és barátság U-t ja szomszédainkkal, a Dunavöigye, .Xeie teur<5pe népeivel. A ke3s teurópai népekkel történő bsaátságlcötáseink között a magyar-lengyel kézfogásnak kétirányú különös jelentősége re öt kézfogásnak is g_yő z őft á s ünk . sz er in* 6 nom Illeszthető é e 1 tie egy e me iil jönnie, Ami/hajrái tat j' simult történelmi korszak i világba. A , "z e mi meg- , elhatározása volt, szlovákiai magy-rok ki: ele pl tásének terve elekor született meg, amikor Magyarország Németrszág csatlósaként rohant á pusztulásba, de a pusztulásból uj Magyarország született, S ídc-'et már mégiz emlékezni kell arra, hegy a kitelepítésre italt szlovákiai magyarság Lasaryk köz tar saságában évtizedeken át nem'a dissaimlláció, hanem a Gcsgelégedef t, igazi demokrádia utján járt, 3 milyen cselédeit volt, CL! kor meg« állta •Imredy közigazgatási söpredéke, tls az is érv lehet, hogy ez erdélyi magyarság az Igazi demokratikus törekvések egyik _ög'oiztosabb támasza a román népi köztársaságban. A szeretetnek ás barátsághsk sz a forró árama, ?<mi Magyarország és Lengyelország között inéul meg "coll,, hogy olvassza e közbülfekvő jeget is. L vtx Másik jellegzetessége a magyar-i*ngy:>l barátságnak, az, yhogy belső problémái megoldása nagyon heSonla os. Szélre vonat-' kozósn tanulhatunk egymás tél és könnyíthetjük egymás útját. Soha ilyai fonto;?, ilyen tartalmas, ilyen romantikától men~ee

t céltudatos áa szükséaes nem volt a történelmi mfigyas-lengyei barátság. /Foiyr .köv,/ 't'f; ;)r országos, " L 'A éViár