Külföldi-Belföldi Hírek, 1948. január/1
1948-01-01 [0076]
/Or* -ágos IfotŐfi-ünnepség Kiskörsön, ).» folytatás,/ Za/Szá Kzut^n az ünr«plő közöeeég a községháza mailett most fal.*- ' ' állított centeneáris emlékoszlop leleplezésén vett réezt\ A környékbeli községek küldöttségeinek népi viseletbe öltözött szines csoportja ig ide vonult, Az Országos Történelmi 3mlé]-bi zottság nejében Mihályfi "Srnő miniszter, a bizottság főtitkára kért engedélyt a köztársasági eihnöktől az el ép centen 'írig emlékmű lelepi ezésér e»- Az emlékoszlop elülső oldalán a niagyar oiuer álé 1348/LS49~es felírással. 3z az embléma egyben a center, náris é-v jelvénye is, amelyet újév napjától kezdve a? egész ország népe visel. Az emlékmű jobboldalén Petőfi domborművű areképe, baloldalán pedig Kiskő 8 oi'\--re látható. -A diszea oszlopot a kiskőrösi jár's közrégéi épit et téa centen ária év emlékezetére, A koszorúk elhelyezése után a Szózat elének lés ével ért véget az ürnepség. Kö/Szá azután a Magyar írók Szövetsége a szinhózban dlszüléfet tartott, amelyen Tildy Zoltán köztársasági elnökkel az élükön megjelentek a fővárosi vendégek is. Gergely Sándor elnöki megnyitó iában hangsúlyozta, hogy a aagyeur szeliem munkásai immár nem hazátlanok a honban, a magyar kormánybatós4?ok sál nem megölő ellenségei szabad emberi gondolatnak. A 'magyar irók ér. s magvar ^o re.éry tényezők együttesen dolgoznak a közös eéls a g zdas'gi, szellemi és morális nyomor megszüntetése érdekében. A mai magyar irókn 1: megadatott, hogy Petőfi álmai közül sok már teljesedében • vén. De a felelős magyar irók tudják, hogy igen nehéz ut áll előttünk, tudják, hogy Dózáa, QJánosios és Petőfi népének szabadságharcos msrtlriuma nélkül nem lettünk volna méltók arra, "hogy a Vörös Hadsereg megszabadítson bennünket a né-rt rabságból. A magyar irók foga dj ák és vallják, hogy agyuk és idegeik minden megfeszítésével, szivük minden érzésével p/jen les-nek , kogy Petőfi szent vágyát a vil á gs za badsá gr ól segítsenek együtt minden békeszerető nppével a világnak a valóságba átültetni. Major Tamás Fetőfi ^Lev'1 Aranyhoz"* oimü költeményét szav-lta, majd Révai József mondott emlékbeszédet. Hangsúlyozta, hogy a magva r demokrácia 1848 nag esztendejéhez méltóan cselekedott, amikor a szabadságharc ünnepét peoofi szell nmének idézésével kezdt. meg. Emlékeztetett arra., hogy 1944. március 20-án Kossuth Lajos" bal'la 5CW évfordulóján^-, meg ünnepi é~ér Í kés" ült a nemzet. De akkar olyanok álltak az ország élén, kiknél mera voltak gazabb árulói Kossuth programjának, gaiádabb 3l herdál ói a szabadság örökségének, gazabb sírásói Magyar or-ság függetlenségének* Az Ötvenéves évforduló gyalázatba fulladt. Március 20-át megelőzte március 13-o, a magyar történelem Mejténynél és Világosnál -sötété bt dátuma, ' • > /Folyt. köv. / fko