Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. november/3

1947-11-21 [0072]

Amerika nem támogatja de Gaullet,- irja Walter lippman, Á£ o*- BJ/Gy35Küm Paris ,november 2l»/Magyar Távirati Iroda/ Valter Lippman a NewYort: Karaid Tribunoban irt vezércikkében foglalkozik a franciaországi belpolitikai helyzettel és i\r . K-y -ismerteti az Egyesült Államok álláspontját a franciaországi ^fejleményekkel kapcsolatban. A cikk az amerikai sajtó j elent 03 részének felfogását tükrözi vissza. Nem kétséges - irja a New-York Herald Tribüné hogyha d franciaországi zavargások megbénítják a kormányt, ebből csak de Gaulle ház hasznot. Pillanatnyilag a francia parlamentnek körülbelül a fele sem gaullista, sem k&mmunista. A mintegy 600 képviselőből a kommunisták körülbelül 180 képviselőre, a gaullisták^pedig körülbelül 150 képviselőre számithatnak. A.z érvényben lévő alkotmány nem toszi lehetővé, hogy a jövő év májuso előtt Országos választásokat tartsanak. Semmi kilátás sincs arra, hogy a kommuna stapárt, amely szakított a szocialistákkal és egyéb baloldali pártokkal, a választásokon hatalomra jusson. Megvan azonban a lehetőségi hogyha a franciaországi zavargások nagyobb méretekot öltenek, e francia nemzetgyűlésnek körülbelül 330 képviselője, aki pillanatnyilag nem áll de Gaulle mellett, áávonula Gaulle táborába. Ilyen oeoporttal azután de Gaulle saját feltételeivel juthat hatalomra, uj választásokat irat ki tavaszra, módositja az alkotmányt és utána rendeleti uton kormányoz, anélkül, hogy a parlamenttel szemben nagy felelőseéggel tartozna vagy a parlament de Gaulle tevékenységét erősen zavarhatni, Hz viszont idővel a kommunistán ártót erősítené. Nem kétséges - folytatja a lap, hogyjha de Gaulle ilyen körülmények között /azaz belsó zavargások közenette/jut hatalomra, kénytelen lesz lerázni magáról az alkotmányos kötöttségeket. Mozgalmának lendülete és hatalomrajutásának körülményei olyan útra kényszeríthetik, amolyen előbb-utóbb kikerülhetetlenül összeütközik a francia demokráciával. Immár semmi kétség sem^fér ahhoz, hogy ebben a kérdésben az^Bgyesült Államok milyen álláspontra helyezkednek: az üSgyesült Államok az alkotmányos pártok oldalán állnak, függetlenül attól, hogy ezek a pártok milyen összetételű kormány megalakításában állapodnak meg, - hangsúlyozza a cikk. Az Egyesült Államok azok mellett az álketmányo$ párt ok mellett foglalnak állást, amelyek t a Marshall-terv alapjául szolgáló párisi értekezlet kötelezettségeit magukra Vál

lr.lták. Minden clyan uj politikai rezsim, amely nem alapul kétségtelen alkotmányé* legitimitáson es éppen ezért a párisi kötelezettségek nem kötik, minden kétséget kizáró módon uj helyzet elé állítaná az Bgyesült Államok kormányát és az Egyesült Államok kénytelen lenne újra fontolóra venni az európai^talpraállitísi programot. Valótlan az, hogy az amerikai kormány titokban támogatja de Gaullet,sőt nem szabad megengedni,hogy de Gaulle abba { /Tolyt.köv./ /