Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. november/2

1947-11-12 [0071]

"Magyarország a Duna-tnedence egyik fő tényezője%. SMa W/La/VJ. 1 He Moszkva, november 12. Ivan Orlov, a moszkvai rádió hirmagyarázój a, a Magyarország ás Ausztria_háb oru utáni fejlődésével f 0.31a lkoxva a többi kőzött a következőket mondta: Az osztrák kormánykörökben és a jobboldali osztrák sajtóban mind gyakrabban hallani olyan hangokat", hogy Ausztria netu akar második Magyarország lenni. Vajj.on mit jelont ez a szólam? Ha e két ország háború utáni fejlődése között párhuzamot vonunk, igen érdekes eredményre jutunk. Ausztriában a földreformot mindezidáig nem hajtották végre, noha a naptömegek mind erélyesebben követelték, ffegyarországon ugyanez idő alatt döntő jelentősségű társadalmi ís gazdasági reformokat léptettek életbe, amelyek-megbízható alapot teremtettek a haladó demokrácia' számára. A reakciósokat megfosztották .gazdasági hatalmuktól és a gazdasági* élet kulcspozíciói a nép kezéb« kerültek. Ausztriában kát éven át halogatták a'tervszerű, gazdálkodás megszervezését s igen so*k befolyásos állást olya* személyek töltenek be, akik annakidején szoros kapcsolatot tartottak fenn az osztrák fasisztákkal* Magyarország már megkezdte az ország gazdáságana k helyreállítására és továbbfejlesztésére irányuló nagyvonala hároméves terv' ,végrehajtásáf. Ausztria gazdasága összehassnlitva Magyarországéval, igen szomorú képet tár elénk. Az üzérek tömegei minden ellenőrzés veszélye nélkül szabadon garázdáikéln£dc az országba* ás főleg a külkereskedelem terén teljesen sutba dobják Avsztria életbevágó érdekeit. A két ország háború utáni fejlődésében tapasztalható különbségre jellemző, hogy Ausztria reakciós vezetősége a munkásosztály erőit szétíorgácsolo káros politikát folytat. Ez a vezetó'ség ellenségéit negj. a jobboldalon, a reakciósok soraiban keresi, hanem baloldalon, a kommunista párt körében, atftedy pedi9 következetesen harcol Ausztria dómokra tizálásalért. Fz a politika arra ösztönzi a reakciósokat hogy fokozzák támadásukat a demokrácia erői ellen. A. magyar demokrácia do*tő sikereit a ké t -munkáspárt egyságének köszönheti, amely a demokrácia alappillérét alkotja és megvédelmezi a belső" és külső reakció erőivel szemben. ?Tem kevésbbé érdektelen összehasonlítani Ausztria külpolitikai irányvonalát Magyarországéval. A Duna-medence országainak közös eTdekük a béke üiegszilárdítása és ezért 9 nemzetközi együttműködés utján kell haladniuk, á magyar nép nem zárkózik eí a szomszédos országoktól, sőt ellenkezőleg egyre szorosabb kapcsolatokat létesit. így például Jugoszláviává 1 -nemréá kötött knlturaiis egyezményt s a bolgár-magyar viszony megszilárdulása is e^yre fokozódik. Ugyanakkor az Ausztriában uralkodó feíso réteg, amely lakáj módra behódol az angol-amerikai monopolistáknak, nyiltan szembehelyezkedik a {Jiutta--medence deiiK&kraiikus országaival és ellenfeleit látja bennük.Gruber osztrák külügyminiszter nemrégiben arról irt, hogy "Ausxtriát több állam körülfogja*. > /Folyt. kőv. / ta? ,