Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. október/3
1947-10-27 [0069]
/Az ajkai aluminlum-vándorgyűlés, 1. folyt. / Gu/í;U20 Me Az aluminlum-vándorgyűlés résztvevői megtekintették a legnagyobb magyar aluminium-vállalat: a "Magyar Bauxitbánya" Magyar Szovjet Bauxit-Aluminium Bt. legmodernebbül felszerfebt ajkai timföldgyárát és alumínium kohóját, valamint székesfehérvári Könnyűfém hengerművét, továbbá az Egyesült Izzó ajkai erőtelepét, amelyek mind a háború alatt épültek* A Magyar Bauxitbánya nyirádi bányaüzemében termelt bányaércét, dolgozza fel,'amely egyike a le gkiválótbaknak, amelyet Magyacoszagon felszínre hoznak. A kitermelt bauxit egyre szét az ajkai timföldgyár dolgozza faL, másik részét pedig nyers al akjában értékesít ik, exportálják* Magyarország - közelebbről a Dunántúl - Európa egyik leggazdagabb bauxit lelőhelye; Franciaország bauxittelepei már kimer ülőfél ben vannak, Jugoszlávia pedig a feltárás es feldolgozás terén még messzi mögöttünk áll. A Sümeg és Padrag között elterülő Nyirád-környéki bányák - amelyeket 1919-ben fedeztek fel, do csak a 30~as években k ezdték feltárni Magyarország legnagyobb bauxitmedencéjét alkotják; e terület bauxittartalmát a szakértők kb. 200 millió tonnára beosülik. A zalai medencén kivül igen jelentés bauxit előfordul ás van még a Vér t esben, Gán ; t környékén; ennek a medencének a bnuxit tárta ima kb. ISO millió tonna. Évente-mint egy egymillió tenna bauxitot teruielünk, bauxitkincsünk tehát olyan nagymennyiségű, hogy a kiaknázás és a z Ipari feldolgozás beláthatatlan időkig biztosítva van. Nem nagy mélységből, körülbelül 12-60 méterről bányásszák a bauxitot. Évi bauxit termel esünk olyan nagyarányú, hogy egész széntermelésünk sem volna elegendő annak aiiiminlummá való feldolgozására, ezért nyers alakiéban is kell exportálnunk bauxitotc A háború alatt és előtt füleg Nem ctoT szagba .szállítottunk bauxitot, most elsősorban a Szovjetunióba, jóvátétel fejében, de nyugati és északi államokba is exportálunk* A téglaszínű bauxitkőbetet először vegyi uton timfölddé alakit• ják át és ebből gyártják az alumíniumot. A bauxit-rögöket megszárítják, majd megőrlik és marónátron hozzáadásával faltárják a timföldet; a lúgot leszűrik és ez viszi tovább az alumíniumot. A bauxit-kezet fele lesz timföld, ennek fele pedig alumínium. Az ajkai timföldgyár kapacitása • évi 20.000 tonna, az alumínium kohóé évi 10,000 tonna* Az ajkai timföldgyáron kivül még egy timföld .gyára van az országnak, a magyaróvári, amely a 30-as évek közepén kezdte meg működés? t,áa évi 14.000 tonnás kapacitással rendelkezik év külföldre is szállit timföldet, A hároméves terv keretében fel akarják épiteni az ország harmadik és legnagyobb timföld-gyárát Almásfüzitőn évi 60.000 tonna kapaoitássál, A timföldből alumínium kohókban elsktrolizissol nyerik az alumíniumot. Magyarország három kohómüve koözül az ajkai a legnagyobb és legmodernebb: 144 3oederberg*<rendszerü elektromos kádja közül 72 működik, 72 pedía. újjáépítés alatt áll. ' / Folyt.köv,/ L.
