Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. október/2

1947-10-12 [0068]

k belgrádi jugoszláv-raagyar művelődési társaság alakuló közgyűlése. Ru o- Fi/M 1 Ide Belgrád, október 12. /Magyar Távirati Iroda/ Yasárnap reggel , tartotta a belgrádi juggszlávmagyar művelődési társaság alakuló közgyűlését, amelyen Jugoszláv részről résztvett Frane Frol igazságügyminiszter, Vlada Krivec, külügyi államtitkár, Alexander Szevics , a szerb Szkupcsina elnökságének alelnöke, több szerb miniszter és 3rankov őrnagy, a budapesti jugoszláv misszió vezetője. Magyar részről megjelentek Szántó Zoltán követ vezetésével a magyar követség tagjai és Szoboni Endre államtitkár, valamint Péter Gábor vezérőrnagy vezetésével a magyar rendőrség küldöttsége. Szántó Zoltán üdvözlő beszédében rámutató*t arra, nem uj gondolat Magyarországon , hogy szoros kapcsolatot kell teremteni Délkeleteurópa népeivel, hiszen ezt hirdetto Kossuth Lajos is, Kossuth elgondolása azonban - mondotta Szántó - nem volt megvalósítható olyan országban, ahol egy feudális, nagybirtokos csoport tartotta közében a hatalmat. A régi félfeudális Magyarország politi kai fegyvertárába tartozott a népek Közti ellentétek szitása es az elnyomott kisebbségek erőszakos magyarosítása, A régi Magyarország kínai fallal zárta el a magyar népet szomszédaitól, a második világháború után azonban a szovjet hadsereg hősies erőfeszítései folytán lehetővé vált, hogy a magyar nép a béke, a barátság és a demokratikus együttműködés szellemében épitso ki viszonyát a szomszá dos országokkal.Mi , magyar dómokraták, tudjuk, hogy a tők.; hatalmának" mogszoritásával lényegesen hezz áj áru ltunk ahhoz, hogy Kossuth jQffia, a magyaroknak a délkeloteurópai népekkel való szoros együttműködőeo megvalósulhasson. Minthogy azonban a mult rendszernek nemcsak anyagi, hanem ideológiai maradványai is vannak még, óriási jeicntősségü volt számunkra népünk demokratikus átnovolásénck kérdése, a népek egyenjogúságának ás barátságának szellemében* Ennek a célnak az érdek ében a budapesti magyar-jugoszláv társaság két év alatt már eddig is jelentős munkát végzott, amit különösen megkönnyített az a körülmény, . hogy Jugoszláviában közel 600,000 főnyi magyarság teljes szabadó-ág ot ás nemzeti egyenjogúságot álvoz. A belgrádi jugoszláv-raagyar^társaság mai megalakulása ujabb bizonyítéka az országaink közti jóvisBony fejlődésének, Meggyőződésem, hogy hozzá fog járulni közös nagy célunk, a jugoszláv-magyar barátság raegszilárditisához. Ezután JOvan Vcszolinov, Szerbia torv-bizottsá gának elnöke, tartott referátumot a jugoszláv-raagyar barát ság célkitűzéseiről. Hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia elsőnek támogatta az uj Magyarország jogos törekvéseit a nemzetközi forumok előtt. . / / Folyt.köv./ -J2.2..