Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. október/1

1947-10-06 [0067]

Iljs Ehrenburg cikke a háborús uszitokról. EHcr Vö/Vö/Va 1 Té•, Moszkva , októbor 5, A Proyöo sxonbati száma "Az iró hangja" cimmel terjedelmes cikket közölt iljo. Ehrenburg tollából. A cikk, amelyben a kiváló szovjet publicista kemény biréllatbaif részesiti a háborús uszítókat, a mosakvflui rádió Jelentése szerint többek fcözött ezeket mondja: Ez év augusztus 18.-án Harrimán beszédet mondott Amerika egyik vefcosetbeyi. Harrimán e. háború idején az Egyesűit államok nagykövete volt Moszkvában. Ldttta népünk bajait és azt, hogy e nép milyen büszkén viseli a megpróbáltatásokét* Látta az orosz nőket, okik elvesztették férjüket, apjukat. Beszédében most azt a kijelentést tette, hogy a Szovjet-Unió veszélyezteti c*. békét, az Egyesült Állomoknak, küzdeniük keli a szovjet terjeszkedés ellen es fenn kell tectaniok atom- v b OüiQ-lcé sz le t üke t. A háborús uszitók, akik atombemba-tarteJLőkok. gyüjteWt hirdetik, ezt azért teszik, mert nem tetszik no kik szociális rendszerünk, "ekünk viszont nem tetszik az e. faji megkülönböztetés, amelyre Amerikoban látunk példát és azt sértenek tartjuk az emberi méltóságra, le azért nálunk a Szesvj et-Unióban senki sem gondol arra, hogy amerikai városokat modern fegyverek tüze alól kell venni. A höíbcru idején - folytatja Ehrenburg - Qz amerikaiak szép szavakat mondtak arról, hogy minden népnek^joga van arra, hogy saját mngö rendezze be életét. A győzelem után módosították azt és azt hirdetik: Minden népnek joga van elfogadnia Amerika gyámságát, Amikor ax európai államok a fasizmus alól felszabadulva megkezdték életük békés rendezését, kiderült, hogy a kommunisták nagy népi pártok lettek. A kommunisták az élen haladtak, mert az élen jártak akkor is, amikor nem cédulákkal, hanem vérrel kellett szavazni. Sok fiiamban koalíciós kormány alakult ás ezekbe a kommunisták is belekerültek, tíkkor az amerikaiak hozzáláttak, hogy 'rendet" teremtsenek. Elhatdrózták, hogy magnyitjáhb Európát az amerikai oivilizdoió előtt. Európa éhezik. Amerika "segits^gére* sietett. Az éhező görögöknek fegyvereket és bombákat szállit ott. A franciáknak ás az olaszoknak kijelentette, hogy ha nem távolítják ol kormányokból a kommunistákat, nem kapnak sem gabonát, sem szenet. Az amerikaiak.mégis azt á'llitják, hogy a SzovjetUnió avatkozik, be más államok ügyeibe. Bági történt ez; a rabló kiabálja: fogj dk meg! Az amerikaiak biztonságuké t féltik, de senki sem hiszi, hegy az. egymillió lakosú és Amerikától 10,000 kilométernyire fekvő Albánia fenyegeti <xz Egyesült Államokat. Az amerikaiak azt mondják, hagy s Szovjet-Unió beavatkozik ö' vele szomszédos államok ügyeibe. E mögött tulajdűftképen az húzódik meg, bosszankodnak-azért, mert a Szovjet-Unió közelséqe zavar ja őket abban, hogy beleavatkozzanak Jugoszlávia, Albánia és Öulgötio. ü; veibe,' mint ahegy'b'elavatkozta te Görög- és Törökország Ügyeibe. Az coierikai hadihajók beleszerettek a török ás görög kikötőkbe, az anaritcaiGk. támaszpontokat szereztek.Afrikában, Grönlandban, és Kináhscn, zsebre, tetteik. Görög- és Törükwrszáhot. D /Foivt. köv./ 1