Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. szeptember/2
1947-09-18 [0066]
•ér •• • Francia lapok Marshall beszédéről. RPír Pü/Kné/Pl Ba Paris, szeptember 18. A francia rádió" ismertette a párisi lapok főbb cikkeit: Az újságok érdeklődésének központjában Marsha11 beszéde áll, A Figaro szerint Marsball s.z Myesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén igazi amerikai módon, brutális őszinteséggel fejezte ki véle „menyét a vétó-joaról, 'továbbá a görög szabadságharcosok kérdéséről és az atcnakérdesről. Visinszki egyelőre töröltette magát a felszólalók listájáról, de bizonyos, hegy Moszkva válasza nem fog sokáig késni. A komwtinists Humenité szerint Harshall beszéde súlyos támadás volt az Bgyesült töewizetek Szervezete* ás a béke ellen. Marshall ugy látszik meg akarja torpeddzni sz Egyes ült Nemzetek Szervezetét, illetve ezt az 55 tagu testületet közös védelmi arcvonallá^ szeretné átalakítani a Szovjetunió ellen. Marshall cinikus nyíltsággal kij elentette, Hogy nemzetközi rendőrséggel' óhajt ^a magvédeni a raonarcho-fasiszta Görögorszagot, a Jugoszlávia, Bulgária ás Albánia felől jövő állítólagos támadások ellen. Csakhogy van ám itt egy nagy bökkenő: A monarchofasiszta Görögországot nemcsak észak felől fenyegetik'a szabadságharcosok, haneia délről, keletről, nyugatról, míndenfelől. A görög fölkelők nemcsak Macedóniában és Thesszáliában harcolnak, hqnam a Peloponnezoszban éppen ügy, mint a Thormopbylei szorosnál, ahol annak idején nagy elődjük, Leoríddsz védelmezte, a görög szabadságot. A lap végül megbélyegezte a párisi nagy benkároket, akik mint a V/sll-Street hü csatlósai szennyes idg.cdínakkal ócsárolják a görög szabadságharcosokat. A F r anc Tireur szerint az izgalmas .szenzációk kedvelői örülhettek l&rshall szerda délutáni beszédének. Az amerikai . külügyminiszter nagy vihart indított el. Jellemző, hogy a spanyol kérdésről mélyen hallgatott és a palesztinai ügyről is meglehetősen határozatlanul beszélt, - de annál brutálisöbb szabatossággal nyilatkozott meg a görög kérdésben, valamint . vétójog es az atombombák ügyében. r A lap ugy véli, hogy a görög kérdésben az elfogulatlan ^ómvéreknek meg kell éliacitaniok*a következőket: Hogyan lehetne támogatni a görög szabadságharcosokat, ha. Görögországban nem lenne szabadságharc? 3 bizonyara nem lenne szabadságharc, ha G-'árögorázósban szabadság és demokrácia volna. A Parislen Libéré bizonyos tartózkodással fogadja Hars hall javaslatait a béke. és biztonság íeniertásci érdekében létesítendő ideiglenes bizottságot illet#l«£|,. /Folytatása köv./ '\
