Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. szeptember/2

1947-09-18 [0066]

/X francia-szovj et szakszervezeti bizottság ül«ase, folytat ás,/ RMor Vö/Haé/Szá Franci sor szagban, is vannak hasonló ki serietek, ele a munkásszövét sőg ós a szakszervezetek ellenállásán eddig hajótörést szenvedtek. A kapitalista monopólimok az egész világ uralmuk alá akarjják hajtani ós uj háborút akar nak felidézni. Céljaik leplezésére a demokrácia védelmének jelszavát hangoztatják. Különösen a Szovjetunió ellen fo3.ytoűtitqk aknamunkát, mert tudják, hogy a Szovjetunió a demokratikus béke ós biztonság legszilárdabb és legkövetkezetesebb harcosa, a háborús oyujtogatók lelsplozője. A nemzetközi teke tudja, hogy a Szovjetunió megingása. él3segítené céljai megvalósítását. Ezért arra is törekszik, hogy a Szovjetunió elszigetelje, a munkásosztály között viszályt idézzen fel és igy megvalósíthassa a béke, a demokrácia, valamint, a dolgozók jogai és szabadsága ellen terve- . zett merényletét. Ebben & helyzetben a francia és szovj ml szakszervezetek harmadik ülésszaka határozatában lefekteti, hogy minden erével harcol a. reakció ellen, • amely meg akarja bontani az egyes nemzetek szakszervezetei közt feánálló egységet és viszályt akar felidézni a c\emokrat ikue államok között. Fáradhatatlanul törekszik a héfcfcörud nszitók leleplezésére, a dolgozók, és de«okr«tikú"s erők egységének messziláTditc&sára áz egész világon a békéért és a haladásért való báréban. A francia és a szovjet szakszervezetek kötelezik magukat, bog y folytatják s barátságos és békés együttműködés politikáját, államuk békéjéért ás biztonságáért és ragaszkodnak a francia-szovj et bor át sági és segélynyújtási ezerxiSdé!&hez, (ZgnelyaiM annakidején mindmát ország szakszervezetei is rnotítókévá tettek. Folytaíjak erőfeszítéseiket Kémetor s*&g demolaratizáiásáért ,°nácit leni táaá ért és demilitarizálásáért és küzdelmüket azért, hogy e nétuet nehézipart, elsősor-, ban pedig a Ruhr-vidéket a négy megszálló hatalom neMzef közi ellenőrzése alá helyezzék és iay is biztositjják Frojiciaoraasfeg és a Szovjetunió bizton ságának érdekeit. Harcolnak az országaiknak járó jóvátételeiéért. Szükségesnek tartják a Kxétáet munkásosztály és a német szakszervezetek egyesítését, mert ebben olyan erő rejlik, amely alkalmas s-a ló bar. tílaBűkratikus alapokon újjászervezni Németországot. , , A két or&zág szakszervezeti munkálj ár ál való kölcsönös táj elm tbtás céljából a vasutas, a textil-, az epité-ipatfi és a. fafeldolgozó ipari szakszervezetek küldöttségei tesznek majd kölcsönös látogatás az -idén és a jövő év folyamán Franciaországbon, illetve a Szovjetuniővan* A határozatok végül kimondják, hogy a francia és a seovjet dolgozók együttműködése megszilárdítja a két állam közötti egyetértést ós jelentős tényező a bókéért, a haladásért és a dolgozók jólétéért és szabadságáért a világ Minden államában folytatott küzdelemben. ATTI/