Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. augusztus/1
1947-08-12 [0063]
Miért veSz részt Rreneiaország a hárnae értekezleten? RPm BlVW*a/l ö Paris, aigusz^us 12. A párisi rádió jel art EgyeS külffildi saj t^fcözlaményekben olyan hirak láb tqk napvilágot, kogy Franciaorazágtaég a hármas értekezlet kezdete előtt beleegyezett volná a Tluhr-vidék acéltermelésé sz^vonalána^ aa élésébe. A párisi rádié diplomáciai munkatársa leszögezi, Hogy Franciaország elvben sohasem ellenezte az a célt érme lés fokozását, A franeia álláspontot annakidején -Büdault külügyminiszter -Moszkvában világosan kifejtette. Azt mondotta ugyanis,hogy "ranoi ecresá-; ^elvben nem ellenzi az acéltermelés színvonalának emelését, ezt azonban cét feltételhez köti: 1. az emelés 'nem hozhatja hátrányos helyzetbe Franciaországnak ée szomszédos államainak asáliparát, 2./ az emelés nem se?itheti elő Németország felfegyverzését. Ha erre a két feltételre I— elfogadhat^ ue gpldást találnak, akJBpr Franciaország nem ellenzi a bri:~ amerikai j avasig tot. £3gy ebként Franciaország ragaszkodik eredeti álláspontjához, mely szerint a né.jat kérdés kizárólag a londoni külügy mini eltéri értesezlet hatáskörébe tartozik és ez ez álláspont véna esőzik "sZ ac V termelés kérdésére is .Franciaország csupán azért vesz réezt * háraas értekezleten, hogy rámutasson: elébe a németek áldozatainal-: gazd sági életét kell talár a állítani, és csak azután kerülhet sor'magának ^éce törsz ágnak újjáépítése, /kii/ Az arab legfelső tanács küldöttsége Bidaulbeál. RPm BÉ/u s/a/l $ ? á r i s , augusztus 12» •3idault külügyminiszter Kedden fogadta az arab legfelső t&náes • üldöttségét, amely a palesztinai kérdésben a franeia külügyminisztérium cárnő gatását: kérte. Az arab legfelső tanács azt a jse« repet tel ti be, Palesztinában, mint a Jewish Agency, azzal a különbséggel, hogy hivatalosan nsm is érték el nemzetközi s zr-rvezetként ,/MTT/.. Halálbüntetést kért az Bgyésa ÍStkovra* 3 g/g/Wl C Szófia- eugusztus 12 ,/TA? T JU'V "ikdl a áe'Dicov ée társai bünp őrében kedden köz vádló elmondta vádbeszéd át. Megállapító "a i, hogy a vádak: az állam biztonsága elleni tá.adás, a szabotázs csele kmánya kre vslt> felbujt ás és olyan cikkek köziététele, aaelyek a hadsereg tekintélyét és a fegyelme/ csorbítják,a tárgykás során teljesen beigazolódtak. i közvádié i'íikol a ^etkovra halálbüntetést kárt, Marko Iv »nov és 3oriss G-ergov ezredesekre, továbbá -inanasz Atana^zov ar* nagyra pedig javasolta,máifcányolja a birOság a büntetés kiszabásánál töredelmes beismerő vallomásukat, és vegye figyelembe azokat az okokat, amelvék az összeesküve tiszteket let ári te tték a helyes utr w l, /'Ti/
