Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. augusztus/1

1947-08-06 [0063]

Beszélgetés Mdriíto Töppedd- , a rfawkjrat ik«S ügVVédak nftmzeüköai követ s«%éwek awe-rii f oti t Uáj?á>ai, , 0 ^tj/I.lo37 Vó Matti., popper, az ara arikai nemzeti ügyvéd 3 aö vet; * alenöke és a háború után alapított ^emZ'-.-tkőzi Bamo. ra tiku? Ügyvád szer vezet f étitkára.,' Baia pes'.r e jött. hogy a uH"©'h

;

r jogászodat is megi.wjya ebbe a üep-'-etkih¿4 szervezetbe, amely legutóbb Brüsszelbe:: ViríoV'

?

a második kor-gr ásVaüg á<. - . Karvi» Popper magyar származású. Szülei osakram'50 évvel ezelőtt vándorolta;., ki imerikába, ö magja fii ár az ü&yasült illa mohban született, de az ér * nem vesz cetté el esészea kapcsolat it -a* óhezávajU la Egyesült ÁllMíiok korm'ADy* 1945-ben mir:a tanácsadót meghívta az egyesült Nemzetek Szer vezet éne k a la pokmányát lefektető saafranciscoi kon- ' ferenciára, Mint hivatalos a^gfigy elő ugyancsak maghivást kapo tt a nürnbergi háborús bűnösök !-mue üközi tárgyalására. Zz «z utóbbi meghivás Jacksoa amerikai főügyész külön kérésére törtönt. 4 hátoru utás ellátogatott a Stévjet uniób* , ingliábs" ós Franciaországba", hegy tevékenye;;. ' közreműködjék a nemzetközi jogásasa<&'70act iV\gterémtésóber. és áric -ekezósbe lépjen a nemzetközi jogászkor ölek el. 4 nem'.efckdzi epyetór• tés és együttműködés fáradhatatlan hive. a cas kérdéssel fordultunk M* • Popperhez. HnúasekelŐtt . m-gkérdeztük tőle, mi. a pontos jellege a 'Bemokr*- % i&us "cgyv ódek Ne ma et közi Szerv-'ajetésaek? itt* Popper a következő választ adta; gz a szervezet magábafoglalja s 11 ág különböző részei*' élő jogászokat, a*.ik szaktudásúit . és befolyásukat a nemzetközi jog megerősítésé, .a béke' fenr 'artáss és a fasizmus . jogi maradványainak tel jes fai sz ámolása ér de kehen kiváaják felhasználni, & fasizmus szerte a világon .még mindig komoly vesz élyt jelent a 'szabad népek számára, . azután megkér dez sük, vájjon az g^ynsalt ^liemokban is szükség va :>-e erre a szervek étre ? - Igenis, nagy szükség van rá - mo dia. - ílapjában véve elmodhatom, hogy szükségesebb az Sgyesült államokban, mint bárhol másutt .a világea, meri az elkövetkező néhány óvcai a demokratikus és reakciós erők az ér 'ha zdmban fogják megvivni. a legnagyobb csatát, éz Sgyesül-s. Államok demokratikus népei, akik támogatja;. Roovevelt elveit , 'a. világszabadság sorsát tartják estikben . Európa néyiüek tudomásul á-'H ve^niö'x, hegy áj ggyesült AJlamok a.•'• tidemoár-tihus és reakció'- *t aiei nagyon erősek,' És ;>a&k az erek nemcsak az amerikai nép elaá szir.vo "•• lat és demokratikus szabadságjogait kívánják elrnyo-rrd, ae a többi áem-aet f vggetlai sógét is fenyegetik * Én a zonbaiL biaom abba:.;, hogyha* ám demo .<:ra tikus népe, mely hosszú évekre visszamenj és dicsőséges «aa b-n ds ághegy 0 mán yokkal rendelkezik, soha n em fogja megengedni a móhopolist^.-. ak ós azok politikai képviselőinek, hogy m • gsommigitsó'k azt é szabadsagot, amelyért a 'f^sazmus. elleni háborút vivtáh. Szeretnők tudni..- hérdestuk ; hogy as int '• II >.:.,uális csoportok, és dz olya*, szervezet ek, mint. ^z 'ö; ó, milye., k^posola iba... állaak az Bgyesült ^llamók munkás-s^aász.rv *'z>*:'.eivftl? jh —I £.'-''. /:1

oIvt.köv.7 \ ' Hi»ovarOrS7Íaos