Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. május/2
1947-05-28 [0058]
o rJte Yó7 Cs /Készletek Tiidy Zoltánné. nevoyprki szereplés érői,folyt./ A- magyar elnökawszo'jy bálás köszönetét fejezte ki az Egyesült államoknak, amiért egyenrangú polgáraivá fogadták a- Magyarországból kivándorolt tömegeket o. .Amerika soha sem kivanta, hogy Jbffcik Jtíagyarorszagról jöttek, megfeledkezzenek, szülőf öldjükrŐl . Magyarsz ármazásu amerikai ' polgárok uj hoxÁjuJt jó polgáraivá váltak, anélkül, hogy valaki is dzt kívánta, volna tőlük, hogy megfeledkezzenek arról az Országról,, ahol születtek* A ha ború borzalmait és szenvedéseit ecsetelte ezután lildy Zoltánné ós elmondta,milyen eredményeiket ' ért el Magyarország az újjáépítés terén- Büszke örömmel jelentette be, hogy a háború sujtotia európai országok közül egyetlen nemzet sem ért el annyit az újjáépítés terén, mint a magyar. Percekig tertó dörgő taps fogadta lildy Zoltánné szavait, amikor a magyar flild.reformröl beszélve ki jelentette, hogy magyar parasztok milliói dolgoznak saját foldj üliöt), amely örökre, visszavonhatatlanul az övék* Részletesen foglalkozott a vasutak, hidak, gyárak, bányák újjáépítésével, -r 4z ország él ós mozog - mondta Tüdy Zoltánné. iz ős- . erejű magyar nép feltápászkodott-a tetszhalálból. ITagy lendülettel halad előre a fizikai u j jáép^L té s, é s a nemzet szellaai élete is újjáéled. Újra könyveket adnak ki", í^agyarországon játszanak a 'színházak, játszik az Opera, újra él a nemzet' szelleme, kagyar lelkület mellett mindig a szabadság vágya fűtött - folytatta-a magyar elflökasszony -, ma % is mint legdrágább kincséhez ragaszkolik a szabadsághoz* Imikor uj országot, uj' ólatokét teremt, űem feledkezik meg történelmének ragyogó példáiról sem. Szintézist teremt mult és jelen között és á magyar történelem értékeinek életbentartásával épiti a szebb jövőt. Különös megbecsüléssel fordul a nemzet történelme névtelen hősei f eL ó, névtelen munkások milliói felé, akik feantartói voltak a nemzetnek és ma is építői a szett jövőnek. Azt szeretnénk - mondta Tilflíy Zoltánné -, hogy kagyarorsz.ágon olyguS élet legyen, amelyben megbecsülik a munka névtelen hőseit. Fzután aasBonyhősökről beszélt, akik különösen a hácoru raegprób altatásai alatt mind lg megállt ák helyüket és har vadhatatlár. érdemeket szereztek akkor, amikor a nemzet történelmének legvesze•• de ] mesét % korszakát vészelte ( át. A magyarszarmazásti amerikaiakról beszélve fájdalommá 1 emiitette, hogy a magyar haza mostohán bánt el az Amerikából elszakadt magyarokkcd. Mostoha sors késztette a magyarok százezreit, hogy elhagyják. szitLo'f öld jükefc, mégsem maradt bennük semmilyeo' ellen- ' séges érzés a• szülőhazajukkal. Magyarországgal szemben. Ellenkezőleg; mindig szeretettel gondoltak sz ül óhazájukra . ós amikor iíagyarorsság ez után a háború után legnyomorúságosabb heiyzétbe j utott, áldozatkészen segítségére voltak. Halé s rt köszönetét fejezte ki im& ikonok és a megmarsz ármazásu amerika'iaktíöJi Magyarországnak nyújtott segítségért, majd a szivéhez legközelebb álló magyarországi árvák sorsáról beszólt és kérte a. hallgatóságot, hogy segítsenek megmenteni ez életnek a háborúnak ereket a l%árt atlojaabVclldozata.it. /Folyt.köv./