Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. május/2

1947-05-18 [0058]

*A ü«asetfc»zi tigyüttmüködés perspektívái." Hír p/Co/P*í Eo ű Moszkva, májú? 18. A moszkvai rádió jelentése szerint a Novoje Vrura#a legutolsó száriának vezércikke hosszasan foglalkozik a moszkvai kül­ügyminiszteri értek ezlot eredményeivel és vllágvisszhangjával , vala­mint a Sztálln-Stessen találkozó visszhangjával. " A nemzetközi együttműködés perspektívái " oimü vezércikk mindenekelőtt rámutat .írr«a, hogy a moszkvai értekezlet eredményéről világszerte hallható jajveszékelés nem egyéb jól (elő­készített pesszimizmusnál, amit bizonyos elemek idézitek elő, A kül­ügyminiszteri értekezletről megállapítható, hogy az jó eredménnyel végződött, Bz az eredmény elsősorban abban nyilvánul meg, hogy min­den résztvevő hatalom képviseltje szabatosan kifejezte véleményét. Ezzel megnyílt az ut s különböző nézeteltérések és ellentétes .véle* menyek egybehangolására, A vezércikk ezután kiemeli, jóval könnyebb és sikeresebb volna az általáno? béke létrehozása, valamint a vélaaény» eltérések kiküszöbölés^, ha valamennyi hatalom betartaná az eddigi értekezletek határozatait. A Szovjetunió arra törekszik, hogy be­tartsa o krimi és potsdami értekezletek döntéseit, a többi hatalom viszont ezeket a határozatokat felül akarja vizsgálni. Még sincs ok arra, hogy borúlátóan tekintsünk a jövő elé - folytatja a llovoje Vyeiaja A nemzetközi együttműkö­dés azonban nem valósulhat meg, ha egyes nagyhatalmak kizárólag saját érdekeiket tekintik és egyáltalán nem hajlandóak figyelembe venni a másik hatalom álláspontját, A nagyhatalmaknak most elsőgor*­ban a német kérdés megoldására kell fektetni a fősúlyt. A német kér­dést viszont nem lehet egyoldalúan és tengerentúli reoeptek szerint megoldani. Arra a kérdésre, lehetséges-e együttműködés a nagyhatalmak között,'a Novoje Vremja idézi a Sztálin és Stassen közötti beszélgetést. A lap rámutat arra, hogy a Szovjetunió őszintén óhajtja az együttműködést a többi nagyhatalommal, majd ki­emeli, hogy más nagyhatalmak alapjaiban támadják meg az együttmű­ködést, amikor beavatkoznak más államok belügyeibe, így Washington politikája nyíltan hirdeti a beavatkozást. Itt nemcsak Görögország­ról és 'Törökországról van szó, hanem több más államról is. Az ame­rikai külpolitika például Rómában is érezteti hatását és befolyása Franclaerszagban is észrevehető, ahol a kormányelnök utasítást ka­pott a kommunista miniszterek kizárására. A Novoje Vremja a továbbiakban kiemeli, hogy STashingtonban messzemenő kölcsönszerződés eket dolgoznak ki. Az • amerikai külpolitika ezzel gazdasági téren kívánja megszerezni más államok ellenőrzését. Gazdasági aegélyrjwjtásokkal és egyezmé­nyekkel még azokat az - államokat is gúzsba akarják kötni, amelyek nem óhajtják az amerikai politikát. Ez nem felel meg a népek érdekei­nek, de az amerikai nép érdekeinek sem. Köztudomású, hogy a német nemzetiszocialista rendszer is különböző ürügyet talált .arra, hogy beavatkozzék más állam belügyeibe. A', ilyen kisérietezésekefc azon­ban le kell leplezni, A második világháború-megmutatta, milyen nagy a népek óhaja a békére és a szabaáság iránt. Tarnak dolgok, amelye-^ ket fegyverrel nem lehet megoldani és vannak dolgek, amelyeket dollár­ral nem lehet elintézni - fejezte be a Kovoje Vremja, /MTI/ ^

Next

/
Thumbnails
Contents