Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. május/1

1947-05-02 [0057]

Az Egyesült Nemzetek közgyűlése, Rím E3/Hné/Ííi20 Té I o n fi t v. , uiáfus 2. Az arab államok napirendi indítvány ána k el vetése utá n az Egyesült • Nemz etek közgyűlése munkáját' . arra korlátozza,' hegy az angol irvdit ványnak megfelelően vizsgáló biz;ot t<sá<ot küld ki Palesztina ügyében* A szavazás előtt hosszú vita- fejlődött ki s.z ügyrend körül; Egt/e3 kiküldöttek megalkuvásos megoldást javaséi tslf. Az elnök például azt javasolta, az egész palesztinai kérdést szabadon vlta-thassák meg a közgyűlés politikai bizottságában, amikor arról tárgyalnak, mik legyenek a vizsgáló bizottságnak adandó utasításod. Az általános bizottság pénteken, dont arról, vájjon a zsidóság képviselői résztvehetnek~e a.vitában, vagy sem. /tol/ '.-»-•Az amerikai munkásság tiltakozott Truman külpolitikája ellen. RMo \

7

ö/linéAli20 Té M o 3 z k v a , május 2. A mszkvai rádió neuytrki jelentése szerint a május elsejét felvonulás alkalmával a munkások a b'éke és a demokrácia fentartására és m gvédé se re vonatkozó jelszavakat hengezt^-tták, tábláik feliratai pedig Truman aj külpclitik&i irányzatának • elítélését és az amerikaiszovjet barátság szükségességét hirdették. A felvonulók élesen tüntettek a munkásellenes to rvényjavaslatok és a reakciónak a d<?mokráoia ellen irányuló mesterkedése! ellen is. Soraik bajra sok volt frontharoos is felvonult, régi egyenruhájában, kitűntetéseivei./tol/ _ -»A Franoia Bank kormányzója ellehzi -a béremelések et. • » Q, Bk/iffü/iíiSO Té P^á r i s , május 2./Reuter/ A Francia Bank kormányzója levél et i*vté£ett Ramadier miniszter elnökhöz* Ebben kifejtette, hogy á bérek általános emelésé pénzhígulás veszélyét idézné elő, ami lehet et lenné tenné a kamatláb mostani mértékének fenntartását. /íáll/ — »•*•—. lilienthal az amoraerő .kérdésének sorsdöntő jelentősségéről. Q, Bk/kü/t:i30 Té Ne w.y o r k , május 2./Reuter/ Dávid Lilienthal, az Egyesült Államok, atojnerőbizettságáflak elnöke, csütörtökön este mondott beszédében kijelentettej - Ha mi ,an etikaiak, ostobán bánunk az atcmcrővel, nem kell törődnünk azzal, hogy 1 eszármazottaink szemében-nevetséges ek lé a Étink, ttert lehet, hogy nem lesznek leszármazottaink. A történelem f oly afgán még ném volt olyan fegyver, ©nely é tüdanányos alapját alkotó folyamat felhasználásával egyben az emberiség számára oly megmérhetetlen áldást hozhatna* Talán az első e3et a háborúskodó emberiség történelmében, hogy a győztesnek oly&n hatalmas fegyvere *an, hogc/ minden áron el Ifcell rejtenie. Az amerikai at cm erő bizottságra óriási felelősség hárul. A világ mai helyzete parancsolja a titkolózást. A 23!. század derekán élő ember olyan felfedezés birtokába'került, amelyet a világ < jólétének előmozdítására kellene fordi tani. /tol/ *— — ,"•«—