Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. április/2

1947-04-29 [0056]

X rr«­/"da..Áar*^h:elé.s^ -a. mosskrvui konferencia eredményeiről, Rióm pv/Oo/Sa/l C M Q s z k v , április 29 . s A Pravda hosszít-'-vezércikkben foglaJLkozik a kül­ügyminiszterek moszkvai t náCTkozásain.ik eredményeivel s á többi kozttt a követ közöket irja: 4 A világ közvéleménye érdeklődésének áomlckt űrében másfél hónapon keresztül a Moszkvában ülésező külügyminiszterek tanácsá­nak munkája állott. Most, amikor az értekezlet végétért, termész at szerű ­leg felderül- 2 kérdés # hogyan értékeljük az elvégzett munkátT Világos, hogy elsősorban a külügyminiszterek tanáeea előtt áll 0 feladitok nagysá­gát és jelentőségét kell alapul venni.* diplomáéizi tárgyalások történe- ! tében aligha ismerünk ennyire íontos és bonyolult feladatokat, mint ami­lyenek a 2 értekezlet aorán f elmerült a kezeknek a a-a aiajs felad tiknak megoldásához természetesen sok időre, türelemre vni szükség, Aligha szorul bizonyításra, hogy a kitűzött f dad-atok végrehajtása, j, felmerült problémák megoldása a külügyminisztarek mostani ülésszakán nem nyerhetett., me ....oldást .A volt ötsatlGsállamekkal kötött bétaszerződések el^készitésé­hez is icörüxbelül 15 hányra volt szükség. A külügyminiszterek tanán s áru* k moszkvai ülésszaka megfeszített munka, gyakran . rendkívül éles haro közepette folyt le. A harc a körül folyt, miképpen kell alkalmazni a potsdami és j-ltai ha­tározatokat a német problémák 'megoldásánál.A szovjet küldöttség követke­zetesen és állhatatosan a nagyhatalmak által annakidején közösen hozott döntéseknek a gyakorlatban való alkalmazásáért szállt sikray.s alesen'sz"ea befordult azokkal a főleg amerikai és angél részről jelentkező kísérle­tekkel, hogy eltávolodjanak a potsdiiaá és i jaltai döntésektől, mert ezek a törekvések arra irányulhattak volna, hogy egyes hatalmak akartukat másakra ráérőszakolják. Tén y gzónban, hogy az ülésszak nem kis munkát vég­zett,* német probléma számos lényeges pontjábané gyh ngu. döntés jött lét­re, Da nem oz az ogyodüli eredmény. Az értekezlet második eredménye, hogy a külügyminisztarek tanácskozása során tisztázódott az egyes orszá­gok álláspontja a német jóvátétel kérdésében. Ennek rendkívüli joXcűtősé­ge v:n« Lehetetlen nem ut 1 ni arra a tézyre , hogy a tanács.elé tárult Németország valóságos képe. Mig a.szovjet övezetben tényleg végrehajtot­ták a náoitlanitást, addig a nyugati övezetekében a gazdasági kulospozi­ciék még mindig- a német monopol tőke , a volt náoi ur-»k kezében vannak. A nyugati övezetekben a demokratizálás terén is fölöttéob kedvezőtlen a helyzet. Bz egyenes köv.jtkazménye a potsdami döhzések végre nem haj­tásának. / liieg kell állapit' 1 ni, hogy a krimi és potsd nii dön­tések reviáiéláöárz irányuló angolszász kínérletek kudaroot vllottak. Ez kétségkívül a szovjet küldöttség következőt es maga tartásának ered­ménye. ^.jagodt in állithatjuk, hogy a külügyminiszterek tat( náosának- moszkvai üléssz-k- lerakta a német probléma magoldisának el pkö­veit, kétségkívül még sok nehézség áll fenn. De a négy nagyhatalom közöt­ti egybehangolt döntésekké tazatő uá> sohasem volt könnyű és sima. Mind­amellett le kell szögezni, a nagyhatalom e gyüttmüködésének a gyakorlatban j már kipróbált módszerül alkalmazásával megvon toindan lehetőség *rr-t,hogy Olyan egybehangolt döntése jöjjenek létre, ymelyek a népek békéjének ás biztonságának szempontjánál megf elel^modon oldják meg a még fennáll^ bo­nyolult német problémákat. /MTI/ t/

Next

/
Thumbnails
Contents