Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. április/2
1947-04-29 [0056]
X rr«/"da..Áar*^h:elé.s^ -a. mosskrvui konferencia eredményeiről, Rióm pv/Oo/Sa/l C M Q s z k v , április 29 . s A Pravda hosszít-'-vezércikkben foglaJLkozik a külügyminiszterek moszkvai t náCTkozásain.ik eredményeivel s á többi kozttt a követ közöket irja: 4 A világ közvéleménye érdeklődésének áomlckt űrében másfél hónapon keresztül a Moszkvában ülésező külügyminiszterek tanácsának munkája állott. Most, amikor az értekezlet végétért, termész at szerű leg felderül- 2 kérdés # hogyan értékeljük az elvégzett munkátT Világos, hogy elsősorban a külügyminiszterek tanáeea előtt áll 0 feladitok nagyságát és jelentőségét kell alapul venni.* diplomáéizi tárgyalások történe- ! tében aligha ismerünk ennyire íontos és bonyolult feladatokat, mint amilyenek a 2 értekezlet aorán f elmerült a kezeknek a a-a aiajs felad tiknak megoldásához természetesen sok időre, türelemre vni szükség, Aligha szorul bizonyításra, hogy a kitűzött f dad-atok végrehajtása, j, felmerült problémák megoldása a külügyminisztarek mostani ülésszakán nem nyerhetett., me ....oldást .A volt ötsatlGsállamekkal kötött bétaszerződések el^készitéséhez is icörüxbelül 15 hányra volt szükség. A külügyminiszterek tanán s áru* k moszkvai ülésszaka megfeszített munka, gyakran . rendkívül éles haro közepette folyt le. A harc a körül folyt, miképpen kell alkalmazni a potsdami és j-ltai határozatokat a német problémák 'megoldásánál.A szovjet küldöttség következetesen és állhatatosan a nagyhatalmak által annakidején közösen hozott döntéseknek a gyakorlatban való alkalmazásáért szállt sikray.s alesen'sz"ea befordult azokkal a főleg amerikai és angél részről jelentkező kísérletekkel, hogy eltávolodjanak a potsdiiaá és i jaltai döntésektől, mert ezek a törekvések arra irányulhattak volna, hogy egyes hatalmak akartukat másakra ráérőszakolják. Tén y gzónban, hogy az ülésszak nem kis munkát végzett,* német probléma számos lényeges pontjábané gyh ngu. döntés jött létre, Da nem oz az ogyodüli eredmény. Az értekezlet második eredménye, hogy a külügyminisztarek tanácskozása során tisztázódott az egyes országok álláspontja a német jóvátétel kérdésében. Ennek rendkívüli joXcűtősége v:n« Lehetetlen nem ut 1 ni arra a tézyre , hogy a tanács.elé tárult Németország valóságos képe. Mig a.szovjet övezetben tényleg végrehajtották a náoitlanitást, addig a nyugati övezetekében a gazdasági kulospoziciék még mindig- a német monopol tőke , a volt náoi ur-»k kezében vannak. A nyugati övezetekben a demokratizálás terén is fölöttéob kedvezőtlen a helyzet. Bz egyenes köv.jtkazménye a potsdami döhzések végre nem hajtásának. / liieg kell állapit' 1 ni, hogy a krimi és potsd nii döntések reviáiéláöárz irányuló angolszász kínérletek kudaroot vllottak. Ez kétségkívül a szovjet küldöttség következőt es maga tartásának eredménye. ^.jagodt in állithatjuk, hogy a külügyminiszterek tat( náosának- moszkvai üléssz-k- lerakta a német probléma magoldisának el pköveit, kétségkívül még sok nehézség áll fenn. De a négy nagyhatalom közötti egybehangolt döntésekké tazatő uá> sohasem volt könnyű és sima. Mindamellett le kell szögezni, a nagyhatalom e gyüttmüködésének a gyakorlatban j már kipróbált módszerül alkalmazásával megvon toindan lehetőség *rr-t,hogy Olyan egybehangolt döntése jöjjenek létre, ymelyek a népek békéjének ás biztonságának szempontjánál megf elel^modon oldják meg a még fennáll^ bonyolult német problémákat. /MTI/ t/