Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. április/1

1947-04-13 [0055]

A Szolnoki Miivé sz -Egy es ölet tisztújító közgyűlése* Tud o- VG/Hov/Mi20 Vé 3 z o 1 n o k , április lő. Az évszázados hagyományokra visszatekintő Szolnoki llüvész•" Egyesület újjáalakuló fciéztujitó közgyűlésén az. ülőkés-.itó bi' ottság nevében Zsemlye áoreuc, Szolnok város polgármestere mondott beszámolót.az egy .33 lile t eddigi munkájáról. Udvar y Dezső festőművész, hamste.t gyűlési képviselő rámutatott arra, hogy a szolnoki művészek ors"ágos viszonylatban is az elsők közé tartoznak. Beszámolója után megválasztottakba tisztikart. Elnökké táviratilag Ortutay Gyula dr. kultuszminisztert kérték fel. Alelnökké Zsemlye Ferenc aolgáamestert és Hegedűs Lajoé cukor gyári igazgatót ,v ügyvezető elnökké dr. Elek István Vármegyei tiszti" főorvest választották meg./MTI/ -.-. Steinhardt nagykövet beszéde a prágai Roosevelt-utca keresztelőjén. Ca ei/ei/MiíiO He P r i, g a , április- 13./C3.-\hs

!-lovak Távirati Ierod*/ Prága modern vároznegyedánek,Jjejvio<- aék egyik főutcáját szombaton, ünnejélyes külsőségek kőzett "Franklin Delano ?.oosevelt-utcának" ker33?'•:• eltek el. Lawrenoe Á.St einhardt, az Sgyesült Államok prágai nagykövete ünnepi beszédében rámv.tatott arra, hogy a prágaiak, araidőn .városuk egyik utcáját Rooseveltről nevezik el, annak az államférfi un ak adóz nak, aki minden idők egyik legnagyobb demokratájaként fog szer pelnl a történelemben. Prága városának' lakói az emberi jogok nagy védőjét látták, benne, akinek sohasem rendült meg az a hite, hogy végülis győzel: et aratnak az elnyomás erőin. A nagykövet ezután arra emlékeztette hallgatóságát, hogy Hooseveit a maga széles látókörével világos-n felismerte a Németország és Japán felől fenyegető veszélyt, évekkel hamarabb, mint olyanok," akik e két országhoz•közelebb álltak; felismerje, -hogy vailyen halálos veszélyt jelent a nácizmus és a tokiói katonai klikk. - Roosevelt tudta - mondta Steinhardt nagykövet hogy ha a demokrácia és a szabadság elvész, Ósehsr. lovak iában vagy egyebütt, akkor az Egyesűit Államoknak előbb-utóbb birokra kell kelniök az elnyomókkal, 'kvart harcolt azok ellen, akik megpróbálták, hogy megsensfliéitsék ar, emberi szabadságot. Két esztendő telt el Roosevelt halála óta, de szelleme, hite, meggyőződése, eszméi, hagyomány..

1

! és elvei még ma is élnek az Egyesült államokban, az amerikai nép agyában, szivében és tetteiben. Állításainak igazolására idézett Truman elnöknek a Jeffersenünnenségen mondott beszédéből és Marshall külügyminiszter nyilatkozataiból. Truman szavait bízvást mondhatta volna maga Roosevelt, - mondta Steinhardt. Ami Marshallt illeti, Roosevelt határtalan bizalmat helyezett belé s Marshalloan sohasem csalatkozott. Truman és Marshall azokon az elveken, hagyományokon és eszményeken munkálkodik tovább, amelyek mellett Roosevelt kulit s amelyekért ma az amerikai nemzet harcol. AíTl/