Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. április/1

1947-04-01 [0055]

jfranoo törvén?javaslata a spanyol monarchia helyreállításáról. RLrn Bs/Kné/Yá 1 He London, április 1. 4 lonáoai rád 10 j -lenti Maoridból* Frarieo fcaborntknak a trónöröklésrol a oortez olé terjesztett b oWén^ja f^ul'at a szerint Spanyolodé;', ág Ismét király a ág Lesz. j& állTui tisztet cg-"elért, továbbra is Franoo tölti be* Halála után,- tragy ha képtelen feladatkör ét ellátni, utóda király lesz. ü-'z-cp tábornok vasárnap éjjel kijelentette, hogy a törvény javaslatot átkülát e a cortoznak. Később a maorid 4 rá öl 6 kö-. zölte. a tört éáyj avaslat szövegét* rádió közleménye szerint az, ál-" lamtatisb G támog-..b jz Franöot • Az állan-tánáös,elnöke a etanol képvise• l áház elnöke , tarjat között pedig he Ír* t foglalnak Spanyolország ha?-..cegprimás a , a legfelsőbb tárvényhozá s és a cortez rasgblzo ttai. Fr;yioo utóda kirááy i vérb 1 származó szemel; lesz, akinek a'trónhoz val ó jogát az áll emtanáas és a korinai?- fogj a a cortoznak j ^vzsolni. i. cortez kétharmad többséggel -..önti Ha nem tudnak megegyezni, kömányzót • neveznek ki. *z átmeheti időben kormányzótanács"vezeti az állam üg- olt. Az állani Snék joga lesz utódát megnevezni. az angol rádió ezzel kapcsa latban emlékeztet arra, hogy -Spanyolországnak 1931 óta, a'második köztársaság kikiáltása Óta atnes kirakja. 1938-ban, a polgárháború u tán Franc o vette át a hatalmat. Kikor á mult évben -az rgye sült Nemzetek és annak-főtanai s a a spanyol helyzetet vitatta meg, ugy döntött, amjg a Franco-rezsim uralkodik, Spanyolország nem lehet az'3?gyesttlt Nemzetek vagy ezek sse. véze telnek tagja.. Az angol hlr szol gálát héttő reggeli madridi jelentése szerint a tör vény jav slat-kelt ette beny .más az, hog' Spanyolország a jö vőben ép ugy mint á mult ő T., teljesen' Franco kezében marad . Spaoiolor;szagban a monarchia 1931-ben április. 14-én Bálint meg, amikor Spanyolország nagyobb váró sálnak törné nyhatósá&i tanácsai a köztársaság mellett nyl-le tkoztak meg és álcala Zamora felhivt? a konzervatív és katolikus közvéleményt, hog./ támogassa a köztár..a

;

ag eszméje t,' majd XIII. Alfonz kiz.-.lyhoz fordult, mondjon le és hag-. ja el az ,országot. Sanjur jo tábornok a későbbi diktátornak, Primo de Rl varának, aki 1933-b^n vette át a hatalmai, mint a katonai' módra megszervezett polgári őrség feje, a közt a'saság mellett nyilatkozott meg. Erre a király belátta, hog; nem számithat elegendő támogatóra és éjnek Idején Kartagenába utazfctt és ott hajnalban hajóra szállt. Utt 1 kezdve nem tette lábát spanyol földre* A király i palotát, ahol Viktori- zJugenla spanyol k'rályné g e rezeivel együtt várakosott, vadul iZgatott

:

, de nem el-" lenfiégCE ro%atartáeu tömeg vette körül, aaelv megengedte, hogy a királyné el.- z„tasaon. E vértelen forradalom napjai óta Spanyolország előszűr a politikai nyugtalan ság időszakába került, később pedig keB&rves pozgá-háborúba. Az 1935.évi választások után, amikor a népfront" diadalmaskodott, /ranclsoo' Franco tábornok a £znári-sa igétekről, ame1; éknek kormányzója volt, Marokkóba menekült és 1936 július 17-én lázadást kezdett, amely azután hoz szu polgárháborúba ment át. Az Idegen légió 'ds mor ősapátok élére állva ezeket úz európai kontinensre kai te. Végül• íiadrld ostroma után. 1939 máí-Mng^n wÍ- .-. pf> 1 - -'^ '• ~*MI /V.TI/ Cj .