Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. március/2

1947-03-16 [0054]

RRr Gyá/P37 Ve" Bukarest, március 16. A romániai Magyar Népi S-övetség szombaton délután ünnepelte március 15-át Bukarestben az Ath eneum dísztermében. Az ün~ népségen meg jelentek Groza miniszterelnök, livezeanu tájékoztatás ügyi miniszter, Zaroni miniszter, Burca belügyi államtitkár, a kormány több más tagja, Vasilc Lue a a kommunista párt képviseletében, Vladesau-R^coasa volt nemzetlségügyl miniszter, Kurkó Gyárfás, a Magyar Népi Szövetség országos elnöke, a diplomáciai testület több tagja, valamint a román közélet vezető tagjai, A Himnusz eléneklése után Gala-G-alat ion lelkész ,képviselö méltatta a nap fontosságát s rámutatott a magyar-román barátság elmélyítésének szükségességére és hasznára. A szabadság és a dámokra** tizmzs szelleme egengedte - mondta -, hogy a Romániában élő magyarság ma fényes keretek között ünnepelhesse egyik legnagyobb nemzeti évfordulóját, de sajnos, volt idő a közelmúltban, amikor a magyarság nem tudott ilyen nagy szabadságban és a románság részvétedével ünnepein Kacsóh Sk.öor kép/lseló, köriró, a Magyar a'.pi Szövetség alelnöke megközeönte G.cozá miniszterelnök kormányának, hogy módot és 1 ehet "séget nyújtott a romániai magyarságnak az évforduló megünneplés éret J-.lentős haladás ez a romániai magyarság életében. Csak a demokrácia tudta kivívni ezt a szabadságot. Hangoztatta ő is a romántttagyar barátság és együttműködés fonto sságát . Az elhangzott beszédek után román és magyar fene- és énekszámokat adtak elő, amelyeknek 3orán a kolozsvári í>gyar Szink'~ együttese is szerepelt. •Az ünnepély, amelyen a bukaresti románság és magyarság jeleatős része jelent'meg, mindvégig a legtisztább magyar-román barátság jegyében folyt le. /MTI/ 1 román sajtó az 1648-as szabadságharcról* RRr Gyá/P37 Vé Bukarest, március 15. A vasárnap reggeli lapok vezércikkekben méltatják az ISiB-as felkelés jelentősségét. Rámutatnak cikkeikben, hogy az erdélyi román parasztok 1848-aan al elnyomó és őket rabszolgasorban tartó nagybirtokosok ellen fegyvert fcgtak, dc sajnos, mggmozdulásukat vérbe" fojtották. Ma mindaz, amit 1648-ban vérrel Kíséreltek megvaltai tani, vér nélkül vált valóra. A nagybrit okosok kizsákmányoló és elnyomó ura 1• ma megszűnt, ma azé a föld, aki azt véres ver éjiekével m 'vei i eg» Részletesen ismertették cikkeikben alapok, hogy az agrárrtfoim során hány nincstelen földmunkás jutott földhöz és milyen mértékben v lc.-ult meg a társadalmi kiegyenlítődés eszméje. /MTI/ iv K