Külföldi-Belföldi Hírek, 1947. február/2

1947-02-24 [0052]

iíLnden mezőgazdasági munka Tegzesére alkalmazható gép, BPS Bk/ra/PI 7é L c n d o n , február 2*. Sgy angol cég most uj mezőgazdasági gép eiőállitusán dolgozik,ataelyet a tanulatlan Hunkás is egyórai oktatás után kezelni tud, A gép önmagát kormányozza, maga fordul meg és mindegyik kerekének külön mogh&jtása van. Négy es fél liter kőolajjal"négy óra hosszat dolgozik* Jter? / S;

:

Ppel .naponta egy hld földet lehet felszántani s a barázdák B^elességö 25, melysége 20 cm. Hasz cm, széles sorokat lehet vele kapálni. A génnek önrö'zo szivattyúja is van kertek permetezésére és szántástól aratásig mindenfajta munkára fel ldfct használni. Vontatásra is alkalmazható* /MTI/ Iránban eszak-déli vasútvonal épül. Yrr Bk/rVTl Vé 5 e h e r á n , február 2% /ATT/ , f Ghavam miniszterelnök kezdeményezésére észak-déli irányú uj vasútvonal építését tervezik, amely a Kaspi-tengert a Perzsa-öböllel köti majd össze. /MTI/ Nem egy, hanem két északi mágneses g

3

rk van. Q Bk/r./Pl Vé M o s z k v a , február 23. /Reuter/ A szovjet földrajztudósok leningrádi értekezletén ujabb adatokat terjesztettek elő, amelyek megerősítik azt az orosz feltevést, hogy nem egy, hanem két északi mágneses sark van. Osztrakin ismertette azokat a fiegfi gye lés eket, amelyeket 1941-ben tett, amikor mint Ivan Csere* viosnij kutatócsoportjának tagja elrepült a hozzáférhetetlen északsarki területek felett* A két 3ark elméletét először Weinberg tanár vtette fel 1937-ben. A mágneses 3arkot John Ross fedezte fel 1B29 ^s 1S33 közt végzett kutatóutján a kanadai 3oothia-félszigeten. Az északi mágnesség! sark pontos helyzetet Roald Aaundsan határozta -meg 19o3-1906 evi kutatóutján ésmegállapitotta, hogy ez a pont több mint 3200 kilométernyire feleszik a földrajzi északi sarktól, pontosan; az északi szélesség 69 fok 18 percén és a nyugati hosszúság 96 fok és 27 percén átmenő körök találkozásában. Wsinberg két sark-elmélet ét ^eárerősít ették azok a mágnessé**! mérések is, amelyeket a Szegov szovjet jégtörő hajón végeztek, Weinberg ezeknek az adatoknak felhasználásával 1940-ben megrajzolta az északi felteke mágneses térképét és ennek alapján la-arra a következtetésre jutott,hogy északon még agy tuágneses mvak van, Bzt Ssaflov-sarknak nevezte el. t A Cserevicsnlj-expcdició megállapitapait mostanában hozta nyilvánosságra a szovjet Sarkkutató Intézet. Az expdició repülőgépe az északi sarkvidék jegén le is szállt és mágnesség! megfigyélései megérd* sitették az uj elméletet, - taondta Osztrakin a leningrádi értekezleten, /folytatása kövedíezik./ \\